Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
IRODALMI KALANDOZÁS 57 A Nemzeti Színház első épülete és belső tere; korabeli metszet (a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán állt 1847-től 1913-ig) Vörösmarty Vörösmarty Mihály jó nyolc évszázados költészetünk egyik vitathatatlanul legnagyobb alakja. 1825-ben a Zalán futása sikerével jelenik meg és teszi azonnal egyeduralkodóvá nálunk is a romantikát. Ettől kezdve a Petőfi- Arany-Tompa nemzedék fellépéséig, vagyis a negyvenes évek közepéig, egész irodalmunk versenytárs nélküli főalakja. Mint drámaíró kezdetben ugyan odafigyel a német romantika hatáskeltő eszközeire is, de hamarosan egyértelműen a francia romantika céljait és módszereit követi. Még ha legtöbb drámája inkább olvasásra való, mint színpadi előadásra, se előtte, se utána nem írtak oly szép és oly zenei magyar nyelven drámákat, mint ő. A Bujdosók, Az áldozat, a Marót bán és a Ciliéi és a Hunyadiak - még ha alig-alig is újítjuk fel ezeket - romantikánk legmagasabb mércéjét adják. A Csongor és Tünde pedig - amely szerencsére otthonossá is lett színpadjainkon - egész drámairodalmunk legszebb, legjobb, legfontosabbb néhány darabja közé tartozik. Dramaturgiai elmélkedései és színikritikái pedig mindmáig a színházi-drámai szakma legfontosabb és máig érvényes klasszikus írásművei. Vörösmarty nyomán főleg a romantikus történelmi dráma lendült előre. A nemzeti múlt a költészetben is, a színpadon is fontos volt a nemzettudat erősítéséhez és ezzel a polgáriasításnak. - Az 1848 előtti romantikus drámaírók közül talán elsőként kell említeni a méltatlanul elfelejtett Tóth Lőrincet, aki érdekes-kalandos nemzeti múltidézésével (pl. az Ekebontó Borbálá\al) és a nemzetközileg divatos Rienzi-téma igen eredeti magyar feldolgozásával (Az atyátlanjjó úton folytatta a francia típusú romantika hazai útját. A romantika magyar polgárt igényel A történelmi témavilág mellett azonban talán még fontosabb volt a drámai küzdelem a magyar polgárért. Szembe kellett fordulni a már érzékelhetően avuló feudális világgal. Jó kezdet volt Gaál József sokáig igen népszerű zenés komédiája, A peleskei nótárius. Ez a népszínműveket, operetteket megelőző, legkorábbi magyar musical a polgári jellegű város nevében nevetteti ki a maradi atyafit. - Itt még nem lép színpadra a polgár, de a kritikát már a polgár mondja el. - A következő lépés volt a magyar polgár elképzelése és felmutatása. - A társadalmi valóságban ez a polgár még meg sem volt. De kellett, hogy előbb-utóbb legyen. - Hugo Károly, a magyar polgári dráma előharcosa, annak idején népszerű tragédiájában, a Bankár és báróban még francia környezetben ábrázolja a pénzember és az arisztokrata szembesülését. De vele egy időben Czakó Zsigmond és Obernyik Károly már a magyar polgár gondjait, illetve a magyar polgárok és környezetük konfliktusait ábrázolják. Drámafejlődésünk igen fontos két alakja Czakó és Obernyik. - Czakó Zsigmond - Petőfi, Jókai jó barátja - huszonnégy éves korában, 1844-ben, a legnépszerűbb hazai színpadi szerző. Kalmár és tengerész című drámájában egy olyan magyar nagypolgári családot ábrázol, amilyen akkor még nem volt, csak Széchenyiék ábrándoztak felőle. Végrendelet című tragédiájában az oly kívánatos polgárosodó magyar arisztokráciát jeleníti meg. De ahogy továbblép, a közönség és a kritika nem tud vele tartani, pedig már az alig csírázó új izmusokat előlegezi. Leona című nyomasztó lélektani drámája már a szürrealizmust súrolja. Furcsa történelmi drámáit pedig barátai sem méltányolják. Huszonhét éves korában öngyilkos lett. Czakó valahol már a zsenialitás határát érinti. Obernyik pedig a biztos kezű színpadi szakemberek elődje, ifjúi éveiben Kölcsey titkára, ő őrizte meg a legtöbb emléket a Himnusz költőjéről. Első, erősen kritikai hangú drámáját, a Főár és póri a cenzúra nem engedi színpadra. De azután megírja az éppen csírázó magyar iparos polgárság problémáinak sikerdarabját, Az örökségei, majd 1848-ban egy igazán mulatságos politikai komédiát, a Magyar kivándorlóit Bécsbeni. 1848 után forradalmi hangú tragédiát ír Krisztusról, ezt persze megint nem engedik színpadra. (Máig sem mutatták be, pedig igen érdekes.) Majd ír egy igazi sikerdarabot a hajdani szerb fejedelemről, Brankovics Györgyről. De ezt már nem láthatja színpadon. A mű elkészült kézirata mellett ölte meg a kolera. Két rövid élet. De velük a magyar polgár megjelent a színpadon HEGEDŰS GÉZA
