Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
56 IRODALMI KALANDOZÁS SZÍNJÁTÉKUNK ÉVSZÁZADAI V A magyar romantikus dráma A XIX. század elejétől az 1848 utáni általános európai kiábrándulásig a romantika az uralkodó stílusirányzat az irodalomban és a különböző művészetekben. Hatása azonban nyomon követhető a század végéig, hiszen legnagyobb mesterei - így Victor Hugo, Charles Dickens, minálunk Jókai, a lengyeleknél Sienkiewicz - legjelentékenyebb műveiket a század második felében alkotják. Tehát azokra az évtizedekre, amikor előbb általános lesz az országot járó vándorszínészet, majd egymás után épülnek fel az állandó színházak, a drámairodalomra is s a színjátszásra is a romantika stílusjegyei a jellemzőek. Reformkor és romantika Arra a mintegy két évtizednyi időszakra, amelyben minálunk tudatosodik a polgárosodás igénye, és előkészíti 1848 forradalmi fordulatát, a már programszerű romantika a jellemző. A politikai elméletben és a szándékok megvalósításának gyakorlatában ezeket az éveket nevezzük reformkornak. A reformtörekvések ez időben a romantika köntösében jelennek meg, és romantikus törekvéseinknek tartalma a társadalmi reform, majd egyre inkább a forradalmi változás igénye. Ez szólal meg a szaporodó színházak színpadán. Még az egymással ellentétes törekvések is a romantika jegyében feszülnek egymás ellenébe. - Nyugat felől a romantika két árnyalata érkezik és rendezkedik be otthonosan színházaink műsorpolitikájába. Előbb a divatos német szerzők darabjai szólalnak meg és találnak utánzókra. Iffland, Raupach, Birck- Pfeffer nevei és művei rég a feledésé, de a harmincas-negyvenes években a Rajnától a Visztuláig ők voltak a nézőközönségek ked-Drámairodalmunk egyik legszebb darabjának szerzője, Vörösmarty Mihály vencei. Manapság rémdrámáknak mondanók ezeket a német és német mintájú játékokat: középkori lovagvárak éjféli homályán halottak visszatérő kísérteiéi pusztítják itt a rettegő élőket, átkok teljesednek be, szörnyű szenvedélyek fordítják egymás ellen a még élőket. Kedvelt színhelyek: a temető, a családi kripta, a villámló-mennydörgő éjszaka. Még az igazán kitűnő osztrák drámaköltőnek, Grillparzernek is leginkább ifjúkori borzalomdrámáját, „Az ősanyá”-t szeretik játszani. - Ezzel a minden józan ésszel szembeszegülő - irracionális - német romantikával fordul szembe az a francia romantika, amely az ésszerűség - a ráció - nevében szakít átokkal, kísértettel, végzettel, és a valóság igazi borzalmait mutatja: vérpadot, kínzókamrát, őrültek házát, gyilkosok rémtetteit. Dumas, mielőtt még híres regényeivel vált volna népszerűvé, izgalmas drámáival aratott sikert sikerre, s hamarosan felemelkedett az egész romantika főalakja, Victor Hugo. A német romantika azt hirdette, hogy a világ érthetetlen, de borzalmas, a francia romantika azt vallotta, hogy a világ nagyon is érthető, csak éppen szörnyű. Kétségtelen: ez is, az is szembefordult és szembefordított az adott világgal, csak a német típusú dráma riadt elfutást vagy meghúzódást ösztönzött, a francia típusú pedig ellenállást, szembefordulást. A színpadokon és a kifejlődő színikritikában a kétfajta romantika küzdelmének lehettek tanúi a nézők és olvasók. - Bajza József, a kor legkitűnőbb kritikusa - a közben megszülető Pesti Színház (a későbbi Nemzeti) első igazgatója - és vele Vörösmarty, a kor legnagyobb költője egyértelműen a francia romantika mellett állt ki. De a német romantikának is színvonalas szószólói akadtak, így a legelső igazi világszínvonalú művészettörténészünk, Henszelmann Imre és a jó költő, kitűnő újságíró Garay János. - Ebben a vitában formálódott a magyar romantikus dráma. A korszak drámaíró zsenije: Czakó Zsigmond
