Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Ausztráliai művészek kiállítása Mészáros Andor ismét Budapesten vária” sorozatból tűnik ki. A sorozatot nem egyszerre készítette, darabjait 1942 és 1970 között mintázta. Az eredeti, nagyméretű bronzöntvények több templomot díszítenek, a Canterbury katedrálisban szintén elhelyezték azokat. A ciklust a művész halála után fia fejezte be, a stációk ábrázolását - a modern egyházművészet gyakori megoldása szerint - a feltámadás jelenetével egészítette ki. A kisebb méretű vert példányok egy szériája most Budapestre érkezett. Könyvújdonság A művész özvegye, Elizabeth Mészáros, a Magyar Nemzeti Galériának ajándékozta azt, Michael Mészáros Manhattan című érmével egyetemben. Az 1945-ben született Michael apja tevékenységének, célkitűzéseinek folytatója. Nemrégiben a canberrai állami pénzverde egy ezüstszériát vert Michael tervei alapján, amelyet a művész Csók című sorozatának felhasználásával készített. L. KOVÁSZNAI VIKTÓRIA Közelkép - a legnagyobb székelyről Mészáros Andor: A művészet eredete Az 1939-től Ausztráliában élt és 1972-ben ott elhunyt Mészáros Andor szobrászművész hosszú idő után - már csak műveivel - tavaly nyáron tért haza első ízben. A Magyar Nemzeti Galériában rendezett kiállításán fiával, a szintén szobrász és érmész Michaellal együtt szerepelt. Ez év szeptember 1-jén pedig, 90. születésnapján, Budapest belvárosában, az Alkotmány utca 27. szám alatt, egykori műteremlakása háza falán emléktáblát lepleztek le tiszteletére. A hely, az emléktábla azokat az időket idézi, amikor Mészáros Andor bécsi építészeti tanulmányait befejezve Budapesten telepedett le és építészként dolgozott. Közben azonban Teles Ede szobrászművész tanítványaként érmészettel is foglalkozott. Figyelme már korábban a képzőművészet ezen ága felé irányult, és Párizsban egy’ évig szobrászatot tanult. Teles Ede köztéri szobrászi munkáinak építész tervezője lett, később pedig, már Ausztráliában a Teles-műteremben tanult ismeretekre alapozva indult el széles körű érmészeti tevékenysége. Bár Párizsban még az absztrakció és a kubizmus is megérintette, de ő, hogy saját szavait idézzük „az örök érvényű kvalitásokat” tartalmazó kifejezési formákat kereste, melyeket viszont inkább a klaszszikus szerkesztettségen és természetelvűségen belül talált meg. Azt, hogy mit érthetünk ezalatt, leginkább az érmészeti munkásságának legjelentősebb darabjaiból álló „Canterbury KálMichael Mészáros: Manhattan „A legnagyobb székely”, a magyar néprajzi irodalom klasszikusa hosszú feledés és kényszerű hallgatás után az elmúlt két évtizedben szinte másodvirágzását élte: főműve, a hatkötetes Székelyföld leírása két kiadásban is megjelent, akárcsak Tordáról írt monográfiája; életrajzi regényt írt róla Dávid Antal s fényképeiből kiadta a Kriterion a Székelyföld képekben című kötetet. Lehet-e ezek után még újat mondani róla? Halála kerek századik évfordulóján bizonyította be Balázs Ádám s a debreceni Csokonai kiadó, hogy lehet. A nagy autodidakta tudós, az egykori székelyudvarhelyi diák ugyanis nem csupán a Székelyföldet járta be jegyzőfüzetével, hanem már tizenhat éves diákként eljutott - görög 1 származású anyai nagy- Lanyja meghívására - a törrök fővárosba, Sztambuliba, ahová majd 1857-ben újra visszatért, miután bensőséges kapcsolatba került a szabadságharc magyar emigrációjával, Kossuthtal, a Jersey szigetén élő Teleki Sándorral s a nagy romantikus íróval, Victor Hugóval. Az ő élete is bővelkedik regényes részletekben, s Balázs Ádám most arra vállalkozott, hogy a nagy művek mögött rejtőző nagy életet hozza emberközelbe. Elsősorban az 1861-ben megjelent Utazás Keleten anyagból válogatott, amelyben nemcsak a török fővárosról, hanem Jeruzsálemről, a Holt-tengerről, Kairóról, a gizehi piramisokról, Alexandriáról, Athénról is mozgalmas beszámolókat olvashatunk. A kötet bemutatja
