Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
A SZERKESZTŐ LEVELE 5 lét. A magyar kormány úgy ítéli meg, hogy meghatározott feltételek esetén egyedül is képesek lennénk az Expo 1996- os megrendezésére, s a vita a kormány igényének megfelelően a parlamentben folytatódott. Az egész újságot meg lehetne tölteni azzal, ha csak a legfontosabb mellette és ellene szóló érveket szednénk csokorba. Töménytelen dolgot elmondtak és leírtak már, de ettől függetlenül túlzás lenne azt állítani, hogy a társadalomnak világos képe lenne arról, hogy a világkiállítás mennyibe kerülne, illetve arról, hogy kiknek hoz majd és milyen mértékben felemelkedést, avagy az ellenkezőjét. Ebből a szinte parttalan vitatengerből ezúttal csak azt az egy elemet érdemes kiemelni, amely azt tanúsítja, hogy a világkiállítás kapcsán is élesen vetődik fel a vagyoni viszonyok alakulásainak mikéntje. A feladat elvállalását ugyanis elsősorban azok a szervezetek és erők támogatják, akik a világkiállításban annak lehetőségét látják, hogy egy százezres nagyságrendű vállalkozóréteg elindulásához adhatna lökést. * Ha kísérletet teszünk mindezek elemzésére, valamint arra is, hogy a három - részletesebben is bemutatott - probléma közös tanulságait keressük, akkor nem túlzás azt állítani, hogy a magyar társadalom fordulópont előtt áll. Még akkor is, ha ennek jelentősége ma még nem tudatosodott oly mértékben, amint azt a tét nagysága folytán várni lehetne. A fordulat lényegét abban határozhatjuk meg, hogy hamarosan olyan döntések születhetnek meg, amelyek hosszú távon meghatározhatják: mely társadalmi csoportoknak lesz komoly esélyük a tulajdonosi háttérrel biztosított középosztályosodásra. Más oldalról nézve fölfoghatjuk eme döntéseket oly módon is, hogy elkezdődött az új politika .társadalmi bázisteremtő, szervező folyamata. Nyilvánvaló, hogy azok a csoportok, amelyek e döntések révén kapni fognak, hosszabb távon is hívei, partnerei, támogatói lesznek a koalícióba foglalt politikai törekvéseknek. Ebből a nézőpontból érdemes végiggondolni azt, hogy a kárpótlási törvény földközpontú gondolkodásmódja, az egyházi ingatlanok visszaadása, valamint az Expo megrendezése révén milyen gazdasági-társadalmi struktúra körvonalazódhat. Többről van szó tehát; nem pusztán vitatott kormányzati lépésekről, hanem milliók sorsát fölfelé avagy lefelé befolyásoló döntésekről. Nem csoda, ha körömszakadtáig harcol minden - politikailag megformált - erő a maga vélt vagy valós igazságáért. Egyfelől azt lehet mondani, hogy a gazdaság működőképességének, külső és belső támogatásának alapvető feltételeiről van szó; tehát tenni, dönteni kell. Másfelől viszont nem lehet úgy tenni, mintha nem tudnánk, hogy nem szándékolt következményeit tekintve is sorsdöntő lépések születnek éppen. S valakiknek majd egyszer eme következményekkel is szembe kell nézniük. Budapesten, 1991. június 2-án KÉRI LÁSZLÓ Vehetnek-e külföldiek ingatlant Magyarországon? „A múlt nyáron kiválasztottunk egy balatoni villát, és rokonainkat bíztuk meg a vásárlás lebonyolításával. Egyszer csak levelet kaptunk tőlük, hogy az üzletet nem lehet megkötni, mert külföldiek nem vehetnek Magyarországon ingatlant. Kérem, írják meg, igaz-e ez a hír vagy félreértésről van szó?” - írta a közelmúltban szerkesztőségünknek Gaál Ferenc New York-i olvasónk. Mint a Pénzügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium jogi osztályán megtudtuk, pillanatnyilag az a - kissé furcsa - helyzet alakult ki, hogy nincs olyan érvényes törvény, amely a külföldiek ingatlanvásárlását szabályozná. Korábban volt ugyan egy ezzel kapcsolatos jogszabály, amely bizonyos feltételekhez kötötte az ingatlanvásárlást, ám ezt az Alkotmánybiróság múlt év őszén hatálytalanította. Az ennek nyomán született rendelet egyúttal azt is előírta, hogy 1991 őszéig a földtörvényben egyértelműen szabályozni kell a külföldiek ingatlanszerzését. Az azonban, hogy ezt a kérdést jelenleg nem szabályozza törvény, nem jelenti azt, hogy most a külföldiek egyáltalán nem vásárolhatnak Magyarországon ingatlant. Egyrészt a befektetési törvény értelmében azok a külföldi állampolgárok, akik Magyarországon valamilyen befektetést eszközöltek, illetve vegyes vállalatot alapítottak, vagy valamilyen társaságnak a tagjai, vásárolhatnak ingatlant. Másrészt a pénzügyminiszter is ad engedélyeket külföldi magánszemélyeknek az ingatlanvásárláshoz. Ezeket az egyéni kérelmeket a Pénzintézeti Központhoz (1093 Budapest, Lónyay u. 38.) kell eljuttatni, és ők továbbítják a pénzügyminiszterhez, aki folyamatosan elbírálja a kérvényeket, s kiadja a vásárlási engedélyt. Eddig még nem nagyon fordult elő, hogy a miniszter bárkitől is megtagadta volna az engedélyt, kivéve azokat az eseteket, amikor devizagazdálkodási érdeket sértett a vásárlás. Más a helyzet abban az esetben, ha az illető külföldi magyar állampolgár, esetleg kettős állampolgár, vagy időközben elvesztette magyar állampolgárságát, de most azt visszakéri. Ők devizahatósági engedély birtokában korlátozás nélkül vásárolhatnak ma is Magyarországon ingatlant. Mint említettük, a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlását a most készülő új földtörvény szabályozza majd véglegesen. A törvény jelenleg az előkészítés fázisában van, de azért sikerült az elképzelésekről megtudnunk néhány fontosabb információt a Földművelésügyi Minisztériumban. Ezek szerint az új törvény nem korlátozza majd a külföldiek ingatlanszerzését, sem mennyiségileg, sem értékben, sem pedig területileg. Más a helyzet a termőfölddel. A készülő törvény minden bizonnyal úgy rendelkezik majd, hogy külföldi magánszemély nem vásárolhat mezőgazdasági termelést szolgáló földet, mivel a mezőgazdaság stratégiai ágazat, s nem kívánatos, hogy a föld döntő hányada esetleg külföldi magántulajdonba kerüljön. A külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok viszont mindenféle korlátozás nélkül hozzájuthatnak földtulajdonhoz, ha tevékenységükhöz ez szükséges. Egyébként az érvényben lévő befektetési törvény is így rendelkezik. Tehát a külföldi állampolgár az elképzelések szerint termőföldre tulajdonjogot nem szerezhet, de haszonbérleti szerződést bármilyen nagyságú földre köthet majd. Olvasóinkat természetesen tájékoztatjuk az új jogszabályról, amint az törvényerőre emelkedik. í p
