Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
4 Május végén, a Bika és az Ikrek jegyében Májusban volt egyéves a választások eredményeképpen koalíciós összetételűvé formált új, magyar kormány. Mindenki megszólalt az évfordulón, hatalom és ellenzék, szurkolók és elemzők, fanyalgók és hitbuzgók. A mérleget mégsem könnyű megvonni, hiszen nemcsak az örökség volt rendkívül ellentmondásos, hanem az elmúlt egy év teljesítménye is. Várhattunk-e mást; kire, kikre számíthat a kormány; mi jöhet még, mit tartogat a következő tizenkét hónap? Csupa megválaszolhatatlan, s mégis oly sokakat izgató kérdéssor. Ami tény; a helyén maradt, s ez pedig abban az értelemben mindenképpen eredmény, hogy volt esélye bőven az elbukásra. Asztrológiát kedvelők szerint a Bika és az Ikrek találkozásánál születők rendkívül ellentmondásos tulajdonságokkal megáldottak-megvertek. Nos, ez a kormány is ez idő tájt „született”, s a jövőjét nem kevésbé takarják talányok, bár aligha gondolható, hogy a csillagokon múlna sorsa. A hónap meghatározó jelentőségű eseményei pedig meglehetősen reális erővonalak kirajzolódásaira utalnak. Elindult a versenyfutás annak érdekében, hogy a hosszú távú jövő tulajdonosi rendjében kiknek jut kedvező pozíció, és ez természetesen eldönti azt is, hogy kik kerülnek hátrányosabb helyzetbe. A HÓNAP Az újfajta társadalmi rangsorok kialakulására komoly hatással lehetnek némely - kormányzati indíttatású - döntések, és éppen ezért nem csoda, hogy éppenséggel eme döntések megítélése környékén sistereg a legtöbb indulat. Az elmúlt május bővelkedett ide illő példákban, s nem tanulság nélküli, ha bemutatjuk a három legfontosabb esemény jelenlegi állását. Alkotmány és kárpótlás Túlzás lenne azt állítani, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok örömmel fogadták azt a május végi hírt, miszerint az Alkotmánybíróság több ponton is alkotmányellenesnek találta az oly nehezen megalkotott kárpótlási törvényt. (A korábbi hónapok krónikái során már utaltunk arra, hogy miféle ellentmondástömeg veszi körül e törvény megszületését.) Azt is minden érdeklődő világosan látja, hogy távolról sem a jogi problémák adnak okot a rendkívüli megosztottságok kialakulására, hanem az igazi tétet az jelentheti, hogy a törvény kedvezményezettjei jobb eséllyel indulnak a tulajdonosi pozíciókért folyó harcban, mint mások. Éppen ezért a kárpótlási törvény újra kezdődő vitája nemcsak az újkori magyar jogtörténet leghoszszabb jogalkotási példája lesz, hanem esetleges végleges formájában komoly hatással lehet jövendő vagyoni viszonyaink alakulására is. Talán még azt is érdemes megemlíteni, hogy nemcsak a kárpótlási törvény körüli politikai és társadalmi indulatról esik szó, hanem egyúttal az egész új politikai-hatalmi berendezkedés megkérdőjelezéséig eljutott több olyan politikus is, kiknek tömegkommunikáció-beli szereplése eddig sem tűnt szűkre mértnek. Magyarán azt vitatják, hogy szabad-e, lehet-e a köztársasági elnöknek, valamint az Alkotmánybíróságnak olyan széles jogi lehetősége, mint amilyen ma van. E vélemények végső igényképe általában a mainál sokkal homogénebb és erősebb hatalmi berendezkedés - igaz, ezt nem is nagyon titkolják. Újabb erővonalak kialakulása Két esemény is utal arra, hogy az egyházi intézmények közéleti szerepe erősödik. Május negyedikén temették el Esztergomban Mindszenty bíborost, s az esemény külsőségei nem hagytak kétséget afelől, hogy többről volt szó, mint újratemetésről. (Csaknem az egész kormány részt vett a szertartáson, és a tömegtájékoztatási intézmények megkülönböztetett módon adtak hírt, érzékeltetvén azt a tényt, hogy szimbolikus jelentőségű fordulat tanúi lehetünk.) Bizonyára a véletlen teremtette egybeesés következményeképpen történt úgy, hogy szinte a temetés másnapján megkezdődött az egyházak számára visszaadandó ingatlanokról szóló jogszabály parlamenti vitája. A legelső reakciók is nyilvánvalóvá tették, hogy hihetetlen távolságok vannak az egyes pártok között annak megítélésében, mekkora az egyházak - és egyáltalán a vallásosság - tényleges társadalmi szerepe hazánkban. Ennél nagyobb különbségek már csak abban vannak, hogy ki mit gondol e tekintetben a jövőről: azaz kell-e a legfontosabb politikai célok közöttinek tekinteni eme befolyás intézményesítését, avagy az állam és az egyház elválasztásának elfogadásából kell kiindulni. E sorok írásakor még csak két-három hete tart a vita, de az már egyértelműen megállapítható, hogy végkimenetele érinteni fogja az egész jelenlegi iskolarendszertől kezdve a szociális gondoskodás világáig a társadalom alrendszereinek sorozatát. S miután nemcsak birtoklásról, hanem működtetésről, s mindezek pénzügyi feltételeiről is szó van (illetve kell hogy legyen), ezért ugyanúgy fölvetődnek a tulajdonviszonyok átalakítása nyomán kirajzolódó társadalmi bázisproblémák, mint az előbb említett kárpótlási kérdések kapcsán. Világkiállítást - egyedül is Magyarország és a jövőbeli világkiállítás megrendezésének elvállalása eddig is azon vitakérdések közé tartozott, amelyek alkalmat nyújtanak arra, hogy a főbb politikai csoportok közötti különbségek kirajzolódhassanak. A május ebben is tudott újat hozni, miután Bécsben a népszavazáson részt vevők többsége elvetette az osztrák főváros részvéte-
