Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-05-01 / 5. szám
56 IRODALMI KALANDOZÁS SZÍNJÁTÉKUNK ÉVSZÁZADAI III. Kolozsváriak - Kassán, Miskolcon, Váradon Akár hősköltemény, akár kalandregény tárgya lehetne Kelemen László társulatának története. Nem egészen hat évig kísérletezhettek külső akadályok, belső ármánykodások, folytonos anyagi gondok közepette. Munkájuk több ízben került válságba, újra meg újra végig kellett gondolni a teendőket, köztük a műsorterveket. Próbálkoztak igazi irodalommal is, játszottak Moliére-t, bemutattak olyan legmodernebbet, mint az akkor még élő és hirtelen divatossá lett Schiller. Pártolni akarták az új magyar irodalmat, a hazai felvilágosodás szószólóit: náluk talált színpadra Bessenyei legszínszerűbb játéka, „A filozófus” című, művelt és félművelt társaságainkat gúnyoló komédiája. És a legfiatalabb szerzőink közül teret adtak Szentjóbi Szabó László „Mátyás király” című, szentimentális történelmi színművének. (A szerző hamarosan a Martinovics-per vádlottjaként került börtönbe, ahol fiatalon meghalt.) De a műsor nagy részét a divatos német sikerdarabok másod- és harmadrendű termékei töltötték be. Lovagok, kísértetek, szerelmesek A romantikát sok mindenben előkészítő, a túlzott indulatokat ábrázoló „Sturm und Drang” stílusirány vonzotta a nagyközönséget. Középkori lovagok rémtettei, kísértetjárta ódon várak homálya, s ezek közepette halálos szerelmi szenvedélyek - ez volt a jellemző akkoriban az Európa különböző tájain működő színházakra. Erre volt kellő érdeklődés a pest-budai polgárok és az ideránduló nemesi közönség körében. De akár ilyesmiket játszottak, akár világirodalmi klasszikust, vagy új magyar szerzőt - a hangsúly az érzelmek túlzó ábrázolásán volt. A sóhajtozás, lihegés, hörgés, zokogás, és ezekkel szemben a túlzott kacagás, vagy dühödt ökölrázás - ez volt a szentimentális igény. Ez pedig akkor politikailag haladónak számított, sőt egyenest demokratikusnak. A szentimentalizmus lényege - megindulásakor - az az eszme volt, hogy az emberek a jog meg a logikus gondolkodás szerint lehetnek különböző rangúak: elnyomók és elnyomottak, gazdagok és szegények, előjogokkal rendelkezők vagy jogtalanok - de érzelmeikben egyenrangúak: örömet, gyászt, haragot, szerelmet egyformán élnek át. Tehát aki az érzelmeket hangsúlyozza, az hitet tesz az emberi egyenlőség mellett. Ez teszi harcosan haladóvá a szentimentalizmus fő műveit, például Goethe „Weither”-jét vagy Schiller „Ármány és szerelem” című tragédiáját. Kelemenék még jelentéktelen műsordarabjaikkal is ezt igyekeztek szolgálni. Gya-A pozsonyi régi színház 1776-ban nyílt meg, magyar színészek először 1820-ban szerepeltek benne
