Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-05-01 / 5. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Claire Kenneth példátlan sikere Kellemetlen közjátékkal Valóságos diadalutat járnak be Budapesten Claire Kenneth könyvei. A Magyar Világ Kiadó gondozásában múlt év őszétől az év végéig a világhírű írónő három műve jelent meg. (A Claire Kenneth angol név mögött - ki ne tudná? - magyar szív dobog.) A Halálos háromszöget a „Minden tavasz véget ér” követte, majd közvetlen karácsony előtt került piacra a Hermelines hölgy. Mindhárom mű 200-200 ezres példányszámmal jelent meg, s a hihetetlen sikerre jellemző, hogy a Hermelines hölgyet már utána is kellett nyomni. 1991 elején újabb három bestseller következett, „A rubinkereszt”, a „Kék Kanári”és a „Dupla Martini". Ez utóbbi könyvek írásai évekkel előbb Amerikában a „Felhők felett" és a „Különös kaland” című kötetekben jelentek meg - a Magyar Világ Kiadó az írónő hozzájárulásával a kisregényeket és a novellákat A jeles kultúrpolitikus, gróf Apponyi Albert kezdeményezésére, 1933 elején alakult meg a Magyar Operabarátok Egyesülete, amely az 1948-as fordulatot követően szüntette be működését. Most Ütő Endre, a dalszínház igazgatója, Keveházi Gábor balettigazgató, Andor Éva és Külkey László magánénekesek, valamint Kürthy András főtitkár kezdeményezésére újjáalakult az egykor sikeres egyesület. A Budapesti Operabarátok Egyesülete néven újjáalakult szervezet, jogelődjéhez hasonlóan felszisztematikus építkezéssel csoportosította. Sajnos zavart okozott, hogy ugyanabban az időben Püski Sándor is jelentkezett - az Amerikában nyomott könyvek újbóli kiadásával. Az írónő a leghatározottabban tiltakozott az önkényes lépés ellen, amelyről egyébként csak ismerősök telefonhívásaiból szerzett tudomást... Püski arra hivatkozott, hogy amerikai szerződései minderre feljogosítják. Az írónő ezt az állítást a leghatározottabban cáfolta - és cáfolják hiteles amerikai jogi szakértők is. A precedens nélküli szerzői jogi ügy a Fővárosi Bíróság elé került, s a hírek szerint az írónő Amerikában is pert indított Püski ellen. Az ügyre visszatérünk majd. Ám ez a kellemetlen közjáték sem homályosíthatja a tényt: egyetlen magyar szerző sem ért el eleddig akkora sikert, akkora példányszámot, mint Claire Kenneth. adatának tekinti a színház munkájának támogatását, különös tekintettel a költségesebb produkciók Finanszírozására, és új, eredeti művek alkotásának ösztönzésére. Segíteni kívánják továbbá a Fiatal művészek fejlődését, továbbképzését. Az egyesület fővédnökségét Göncz Árpád köztársasági elnök vállalta. Védnökei: Marton Éva, Lamberto Gardelli, Leslie Molnár és felesége, Andrew Sarlós, Hontvári Mihály és Solti György. Az első közgyűlésig az alapítók mellett az egyesület elnökségének tagja lett Szokolay Sándor zeneszerző, Zwack Péter, az ismert nagyiparos, nagykövet, valamint Ottrubay István, a First Boston Credit Suisse Bank magyarországi képviselője. A kezdeményezők remélik, hogy a világ magyarsága érdeklődéssel és „A költészet háza” Párizsban van, a nagy múltú, lebontott Vásárcsarnok helyén, a Saint Eustachetemplom (itt tartották Liszt Ferenc esküvőjét) és a Tőzsdepalota közötti téren, egy vadonatúj épülettömbben. Valójában egy átlagos nagyságú teremről van szó, melynek széksorai ritkán telnek meg az itt rendezett irodalmi esteken. A budapesti Fészek Művészklub francia-magyar hangköltészeti szereplői egyetértettek abban, hogy a költészet „igazi” háza napjainkban inkább Budapesten van, mint Párizsban. Hiszen Franciaországban aligha fogadna zsúfolt terem, értő és lelkes közönség egy olyan avantgárd műsort, mint a budapesti Francia Intézet és a párizsi Magyar Műhely „Légzési gyakorlatok, rövid találkozások” című kétnyelvű estje. A Fészek Művészklub nagytermében, Nagy Pál, Párizsban élő költő bevezetőjét hallgatva, felidéződtek bennem az ugyanitt régebben látott csodálatos Illyés-, Weöres- és Latinovits-estek Málladozó falak, hulló vakolat, rozzant zongora - egy hajdan jobb napokat látott polgárcsalád ebédlője valahol a Murányi utcában, valamikor a hartámogatással fogadja a méltán híres magyar operakultúra felvirágoztatását szolgáló egyesület működését. Legközelebbi terveik között a balettegyüttes gálaestjének és az operabálnak a megrendezése szerepel. P. L. Nagy Pál, költő felejthetetlen pillanatai. Maga Nagy Pál is hivatkozott Weöresre, aki Kassák Lajos mellett a magyar avantgárd líra meghatározó egyénisége volt. Ezután Bemard Heidsieck és Bruno Montels „légzési gyakorlatai” következtek, majd Sáry László zeneszerző Mallarmé szövegeire írott zongoradarabjának ősbemutatója. Nagy Pál a korábban Párizsban kiadott Magyar Műhely szerkesztője elmondta, hogy a folyóirat immár negyedik itthoni száma is megjelent, és a terjesztési nehézségek ellenére mindenképpen folytatják a munkát. Jelenleg évente négy szám jelenik meg a Párizsban, Bécsben és Budapesten szerkesztett Magyar Műhelyből. mincas években. Ott és akkor játszódik Zsolt Béla „Erzsébetváros” című darabja, amelyet a volt Játékszín, a Terézvárosi Színház mutatott be. Gróf Apponyi Albert kezdeményezte Egyesület a dalszínházért Francia-magyar kapcsolat A költészet igazi háza Színházi körkép Erzsébetváros, Rózsakiállítás
