Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
28 A HATÁR TÚLOLDALÁN VÁRADl VÁLTOZÁSOK Tempfli József megyés püspök, Paskai László bíboros érsek és Habsburg Ottó, az Európa Parlament alelnoke FOTÓ: GÁBOR VIKTOR, HALÁSZ GYÖRGY ÉS A SZERZŐ mány, Bessenyei és Kazinczy, Arany és Ady. Nagy Zoltán, az Ady Líceum aligazgatója:- A kolozsvári egyetemen a váradiak külön csoportot alkottak. Az ország belsejében nagy az információhiány. A határszélen lehet fogni a magyar televíziót, ami nagyobb tájékozottságot és öntudatot ad a partiumiaknak. Nagy Béla parlamenti képviselő:- A bihari ember lelkülete más, mint a belső-erdélyié. Talán nem véletlen, hogy Várad a legbékésebb városnak mutatkozott az események óta. Az etnikai konfrontáció szélsőséges megnyilvánulásai hozzánk nem jutottak el. Búcsú - vagy mégsem? Az európai szellemű románmagyar közös gondolkodásra magam is lélekemelő példát találtam Váradon. Kis lakótelepi otthonában fogadott Gheorghe Moldovan a Direct cimű román hetilap főszerkesztője, aki húszéves korában tanult meg magyarul. Újságja címoldalán rendszeresen közli az általa fordított magyar verseket. Aranyt, Babitsot, Illyést, Csoórit, Faludyt. Az „Egy mondat a zsarnokságról” című Illyés-költeményt legutóbb Iliescu államelnök arcképe mellé tördelte a címoldalon. Be is kenték lakása ajtaját, hogy mivel, nem nehéz kitalálni. Gheorghe Moldovan csöndben, taps nélkül dolgozik; a magyar költészet bűvkörében. Nem tudok elfogódottság nélkül szólni ifjú váradi költőbarátomról, Szűcs Lászlóról sem. A kolozsvári egyetemre nem vették fel - nyilvánvalóan nem a tudásával volt baj ezért éjjeliőrként, földmérőként, szobafestőként dolgozott, mígnem kétévi hercehurca után hivatalosan áttelepült Budapestre, ahol jó állást kapott. 1989 karácsonyának forradalmi hangulata már Váradon találta. Jelenleg a Bihari Napló rovatvezetője. Amidőn sajnos egyre több erdélyi hagyja el szülőföldjét - Szűcs László hazatért. Talán Kós Károly vagy Szőcs Géza kivételes példáján is okulva. Dicséretemet szerényen elhárítja:- Ne nevezzük ezt visszatelepülésnek, mondjuk azt, hogy egy évig magyarországi tanulmányúton voltam. Egyre több magyarországi alapítvány segíti az ott tanuló erdélyieket. Többségük soha nem fog hazatérni. Jobb lenne, ha itt, Romániában segítenék őket. Megvan rá a lehetőség! BALÁZS ADÁM VARADINUM 1992 Az 1992-es esztendő jubileumi év lesz Nagyvárad történetében. Az első ismert történelmi dokumentum, amelyben Várad neve szerepel, 1092-ből datálódik, tehát városunk jövőre ünnepli fennállásának 900. évfordulóját. Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1192-ben zajlottak le ebben a városban a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb uralkodójának, Nagyvárad megalapítójának, I. László királynak szentté avatási ünnepségei. Háromszáz évvel ezelőtt, 1692-ben pedig a török uralom alól szabadult fel Várad. Ezen emlékezetes évfordulók méltó megünneplésének előkészítésére Nagyváradon „Varadinum 1992” elnevezéssel kuratórium alakult a római katolikus és a református egyház, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete, valamint az irodalmi és művészeti élet személyiségeinek részvételével. A kuratórium célja megtervezni és megszervezni azt a rendezvénysorozatot, amellyel a jeles eseményekre emlékezni kívánunk 1992 nyarán. Eltökélt szándéka olyan neves hazai és külföldi személyiségek bevonása a megemlékezés előkészítésébe, akik életük és munkásságuk révén Nagyváradhoz és Biharhoz kötődnek. \ kuratórium e tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök. Tőkés László, a Király hágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. Nagy Béla, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, parlamenti képviselő, Implon Irén újságíró, Indig Ottó újságíró, irodalomtörténész, Jakobovics Miklós festőművész. Varga Gábor mérnök, író
