Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
HAZAI KÖRKÉP 29 HÓDMEZŐVÁSÁRHEL YI DILEMMÁK Amíg föld lesz, ember is lesz? Hódmezővásárhely rangját a földje adja. Mezőváros, irdatlan nagy határral, végeláthatatlan pusztákkal és zsíros, fekete földű szántókkal. A múlt legnagyobb kincse a Kökénydombi Venus, amely bizonyítja, hogy az ősi Athénnal egy időben már lakott település volt e szögön. A vásárhelyi múzeum hatezer évre visszamenően minden kor termelési, kultikus és művészeti emlékeit a gyűjteményében őrzi, ami azt jelenti, hogy ennek a településnek olyan összefüggően dokumentált múltja van, mely világszerte párját ritkítja. Az itt élők alkotóereje leginkább a föld meglakásában, megművelésében nyilvánult meg: Kelet-Közép-Európa legkiterjedtebb árutermelő tanyavilága épült ki itt, ahol gabonát, kapásokat termesztettek, állattartással foglalkoztak, kimondottan piaci értékesítésre. Errefelé a parasztgazdák rendelkeztek városi házzal is. Ezekben teleltek, ide vonultak vissza öregségükre. Hódmezővásárhelynek a század elején 62 ezer lakosa volt. Addigra kialakult a parasztpolgárság, amely képviselőket küldött az önkormányzatba, és minden tekintetben megszervezte önmagát. A városban és környékén a húszas években 72 olvasókört, gazdakört tartottak fenn saját költségükön, könyvtárral, nagyteremmel, arany-, illetve ezüstkalászos gazdatanfolyamokkal. A gazdálkodás tudománya, a hagyományok, szokások, a féligmeddig természetelvű istenhit, no meg a birtok és a vagyon apáról fiúra szállt. Ennek a kiérlelt paraszti műveltséggel rendelkező délalföldi népnek az első kiheverhetetlen megrázkódtatást az I. világháború, majd az azt követő országos felfordulás, a kommün és a nagy gazdasági világválság jelentette. Az utóbbi idején erősödött meg az agrármozgalom. A szegényparasztság Szántó Kovács János vezette megmozdulásairól kapta a Dél-Alföldnek ez a része a Viharsarok nevet. A két világháború közötti, gazdaságilag igen nehéz időkben a módosabb gazdák is erőteljesen tájékozódni kezdtek a szellemi-történelmi áramlatok iránt. Egyebek közt meghívták magukhoz a népi írók mozgalmának jelentősebb képviselőit, Móricz Zsigmondot, Illyés Gyulát, Féja Gézát, de még Milotay Istvánt is, meg festőművészeket és más „befolyásos” embereket, z nélküli idős emberEgyedül maradtak. Fotók a hatvanas évekből. A tanyavilágban azonban ma sem kevés a tá
