Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
A HATÁR TÚLOLDALÁN 27 31111 A Fekete Sas Palota A telefaxot nem lehet lehallgatni A mintegy hétszázezer tagú RMDSZ Teleki utcai váradi székházát a húszas években emelte a református egyház. A háború után a Magyar Népi Szövetségé volt, 1952-től pedig a Román Utcakép - háttérben a Szigligeti Színház Kommunista Párt használta. Most ismét a reformátusok szeretnék birtokba venni. Éppen átellenben van Tőkés László irodája, amelyet - már ha a püspök úr Váradon tartózkodik - állandóan két testőr vigyáz. A zsúfolásig telt RMDSZ-nagyteremben éppen a földtörvényről tartanak tájékoztatót. Nagy a tét: a földek visszaadása, reprivatizációja. Itt működik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Német Demokrata Fórum, egy gépkocsivezető-iskola - összesen vagy egy tucat szervezet, amelynek java része az 1989. decemberi események után keletkezett. Romániában ma már kevesen beszélnek forradalomról: legfeljebb hatalomváltozást mondanak; még inkább csak „eseményeket”. Az RMDSZ váradi központja önfenntartó: a tagdijakból, könyvek, jelvények eladásából származó bevételből Fizetik tizenhat alkalmazottjukat. Büszkén emlegetik az őszi nagy pityókaakciót, amikor a Székelyföldről - ahol pityókának mondják a krumplit - ötszáz tonna burgonyát szállítottak Váradra. Szerény anyagi, ám nagy erkölcsi haszna volt annak, hogy ily módon gondoskodtak Várad téli burgonyaellátásáról.- Legnagyobb gondunk, hogy a legkisebb faluban is létrehozzuk a helyi RMDSZ-szervezetet - mondja Nagy Béla megyei elnök, aki állandóan ingázik Várad és Bukarest között (a menetrendszerű Várad-Bukarest repülőjáraton), hiszen a 41 RMDSZ-honatya egyike a parlamentben. Örömmel mutatja a Svájcból ajándékba kapott telefaxgépet, amellyel kapcsolatot tarthatnak Románia többi RMDSZ-irodájával - anélkül, hogy lehallgathatnák az üzenetváltást, ami telefonálás esetében bizony még manapság is megtörténik. Mit jelent váradinak lenni? Az Ady Líceum (gimnázium) épületét az Orsolya-rendi apácák alapították 1772-ben. A diktatúra elrománosító iskolapolitikájának megfelelően 1989-ben már hét román osztály működött a nyolc magyar mellett az öt évvel korábban még színmagyar iskolában:- A román kollégákkal közösen kértük Bukarestet, hogy különválhassunk - emlékezik Jankó Szép Sándor igazgató. - A román osztályok átköltöztek a kiürült pártiskolába, mi pedig újra teljesen magyar tannyelvű líceum lehettünk. Ez a szétválás nálunk - ellentétben például Marosvásárhellyel vagy Kolozsvárral - zökkenőmentesen történt. Most 1130 diákunk és 80 tanárunk van. Azért még működnek a régi reflexek: nemrégiben felkeresett egy bukaresti tanfelügyelő és megkért, gondolkodjam azon: miképpen lehetne visszahozni a román tagozatot. Mind’ gondolkodom, de eddig még nem jöttem rá. Volt egy kérdés, amelyet valamennyi beszélgetőtársamnak föltettem: - létezik-e manapság „váradiság”, továbbél-e valamiképpen az Adyék idejéből ismert humanista-liberális szellem? íme, néhány válasz. Tempfli József megyés püspök:- Biharország, s benne Várad: külön világ, olyan erős nyelvi öntudattal, hogy akit ez a föld nevelt, szinte tévedhetetlen szavú. Bihari volt Pannonius és Páz-
