Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-01 / 3. szám

PÁLYÁZAT 43 §5& Küldjön egy képet és egy történetet! címmel hirdettük meg pályázatunkat. Célunk az, hogy olvasóink segítségével bemutassuk a történelmi Magyarország területén kívül található magyar vonatkozású emlékeket. Érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat 1-2 gépelt oldal terjedelemben. A megjelent írásokért 500 - forint értékű könyvjutalmat küldünk. Kalandozó magyarok Tournus várfalának az egyik tornya, ahol a magyarok kalandozásairól van szó A X. század első felében, a magyar kalandozá­sok idején, Burgundia egy, a mai Bourgogne-nál sokkal nagyobb területet foglalt magában. Az Al­pokig és a Földközi-tengerig terjeszkedett, a Saö­­ne és a Rhőne két oldalán. Független állam volt, mely nem tartozott sem a Német-római Biroda­lomhoz, sem a Francia Királysághoz. Harminc év alatt négyszer esett a magyar portyázó lovasok ál­dozatául, és majdnem mindegyik városa elpusz­tult. Mi történt Tournus-ban 937-ben? Az előző évben meghalt a francia király és a német császár is. A francia állam a sok belső vi­szály miatt nagyon gyenge lábon állt. Ez a ma­gyar vitézek szempontjából csábító volt. A német birodalom élére meghívott Ottó azonban szembe­szállt a betörő hadakkal, és döntő csapást mért rájuk. Erélyes ellenállása kényszerítette a kalan­dozókat arra, hogy a Rajnán keljenek át 937 tava­szán. Franciaország különböző vidékein megszer­zett zsákmányaikkal éppen vissza akartak térni, amikor értesültek Rudolf burgundiai király halá­láról. Ekkor visszafordultak és a Saöne, RhÖne völgyén haladtak tovább. A veszedelem közeled­tével a tournus-i apátság szerzetesei és a lakosság bezárták magukat a volt római castrum falai kö­zé. A magyarok rövidesen a vár alá vonultak. Mi­vel kőfalait bevenni nem tudták, tüzes nyilakkal felgyújtották a várost. Hiába próbálták a város elöljárói a békét adóval megváltani, a kalandozók csak akkor vonultak tovább, amikor összegyűjtöt­ték a drága szöveteket, miseruhákat, kegytárgya­kat és nemesfémeket. A leégett városban húsz év múlva, Ayruin apát ösztönzésére kezdődött az új templom építése. A mellékelt fényképet Tournus óvárosában ké­szítettem, rajta a következő feliratot olvashatjuk: „A magyarok 937. évi pusztítása után István apát által épített apátság eredeti fala: a portás to­rony.” BERNARD l.E CALLOC’H A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG TISZTELETBELI TAGJA PÁRIZS Utcanevek Fairfieldben Az amerikai Fairfield gyéren lakott farmvidék volt mindaddig, amíg a szomszé­dos gyárváros, Bridgeport ma­gyar lakosai a szá­zad elején felfe­dezték és egyre nagyobb számban költöztek oda. Gyümölcsöt, csir­két, zöldséget ter­meltek, majd ami­kor tanyáikat fel­parcellázták, utca­nevek őrizték meg emlékeiket. Kato­na György keres­kedő volt, Figlar István almaterme­lő kertész, Veres András farmer, Duka András, a környék „Andy bácsi”-ja, gyógy­szerész, Timkó Fe­renc és Renchy Já­nos ingatlanköz­vetítők. Az utóbbi, két másik magyar vállalkozóval, De­zső Jánossal és Greenbaum Sa­muval 1914-ben egy nagyobb terü­let tagosításához kezdett, amelyet Károlyi Mihály tiszteletére Káro­lyi Parknak nevez­tek el. Az utcák nevei magyar nemzeti hősök: Andrássy, Appo­­nyi, Baross, Hu­nyadi és Rákóczi emlékét őrzik ma is. Fairfield ma­gyar lakossága fő­leg másod- és har­madgenerációs, de katolikus és refor­mátus templomaik ma is összegyűjtik őket. PAPP LÁSZLÓ NEW CANAAN, CT. USA TI MKO

Next

/
Thumbnails
Contents