Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-01 / 3. szám

36 SAJTÓTÜKÖR Harc a névviselésértM agyar Sző A jugoszláviai Magyar Szó közli egy ifjú hölgy saját nevének viseléséért folytatott kálváriáját. Rajsli Emese 1990-ben kapta meg diplomáját az Újvidéki Egyetem Bölcsé­szettudományi Karának magyar nyelv és irodalom tanszékén. Az egyetem tit­kárságán kérvényezte, hogy nevét, amely minden okmányában magyar he­lyesírással szerepel, diplo­májában a szerbhorvát mellett magyar nyelven is tüntessék fel. Annak ellenére, hogy Antall József miniszter­­elnökkel közöl beszélge­tést a Magyarország című politikai és társadalmi he­tilap, amelynek szerkesz­tőgárdája a közelmúltban csaknem teljesen kicseré­lődött. Antall József hang­súlyozza, hogy naivitás lett volna abban hinni, hogy az egypártrendszer megszűnésével Magyaror­szág azonnal fejlett euró­pai állammá válik, nem­csak szabad politikai in­tézményrendszerrel, ha­nem mindjárt a jóléti tár­sadalom ismérveivel. A kormány népszerűt­lenségének okát abban látja a miniszterelnök, hogy számos népszerűtlen intézkedést kellett meg­hozniuk. Az interjúban ezután a Magyar Demokrata Fó­rum frakcióvezetőjének, Kónya Imrének, valamint az új pénzügyminiszter­nek, Kupa Mihálynak em­beri és szakmai tehetségét méltatja a miniszterelnök, majd a földtörvénnyel kapcsolatosan fejti ki ál­láspontját. E rendkívül fontos kérdésről szólván rámutat, hogy a tulajdon­jogilag is törvényes lehe­tőség van arra, hogy a szü­letési anyakönyvben sze­replő névre állítsák ki a diplomát, kiderült, hogy mégsem ilyen egyszerű az ügy. Rajsli Emese leírja, milyen kálváriát járt végig a különböző hivatalos szerveknél, és milyen in­doklással próbálták „lebe­szélni” őt akciójáról. Nem tudunk „happy and”-ről beszámolni, hiszen a fiatal magyartanárnő még a mai napig sem rendelkezik magyar nyelvű diplomá­val. viszonyok rendezése nél­kül sem a külföldi, sem a belföldi tőkebefektetés nem biztonságos, hiszen egyetlen vállalkozó sem kockáztat olyan ingatlan­ba befektetést, amelyet ké­sőbb esetleg jogtalan tu­lajdonának lehet tekinte­ni.-A magyar történelem során szinte minden év­században elkobzott tulaj­donok és megváltozott tu­lajdonviszonyok voltak jellemzőek. Hol van itt a megállás és hol az igaz­ság? - teszi fel a kérdést Antall József, majd így folytatja: - A kérdést csak rehabilitációs jellegű kár­pótlással lehet megoldani, biztosítva a föld termé­szetbeni visszaadásának a lehetőségét is. A hetilapnak adott in­terjú végén a miniszterel­nök azt a meggyőződését tárja az olvasó elé, mely szerint Magyarország ki fog lábalni a válságból, de csakis akkor, ha mindenki azt érzi: van feltámadás és van újjászületés. Azt a ta­nácsát is megismerhetjük, mely szerint aki úgy látja, hogy környezetében min­den változatlan maradt, az változtasson! Hiszen azok helyett, akik saját fa­lujukban, városukban, munkahelyükön nem te­szik meg mindazt, amire lehetőségük van, a kor­mány nem oldhat meg minden egyes feladatot. Mindenkinek részt kell vállalnia az átalakulás­ban. Ezzel kapcsolatosan a miniszterelnök Kennedy A Kézdivásárhelyen megjelenő független, de­mokrata lap, a Székely Új­ság Dévai Iochom István tollából egy nehezen kö­vethető, szövevényes bíró­sági ügyről ad számot, amelynek vádlottai termé­szetesen magyarok. A négy férfit közvagyon és magántulajdon kárára el­követett lopással vádol­ták, de meghurcoltatásuk igazi oka a forradalmi ese­ményekkel függ össze. A bűnlajstromon szere­pel például, hogy az el­esettek emlékére fekete zászlót akartak kitűzni a volt pártbizottság épületé­re, és részt vettek a diktá­tor képeinek és műveinek az elégetésében. A fővád­lott, akit mindenki csak Komsa Sanyiként emle­get, a valóságban végig pozitív szerepet játszott a kézdivásárhelyi esemé­nyekben. Bár minden oka A hazai környezet- és természetvédelemről kö­zöl tanulmányt Kiszely Károlytól az Élet és Tudo­mány. Megtudjuk egye­bek mellett azt a sokak számára nyilván meglepő tényt, hogy a Fertő tó tel­jes békaállományának 92- 95 százaléka a magyar parton keres - és talált ed­elnököt idézi, aki annak idején így szólt Amerika népéhez: „Ne azt kérdezd, hogy mit kaphatsz Ameri­kától, hanem azt, mit te­hetsz Amerikáért!”- Én is csak azt mon­dom - fejeződik be az in­terjú -, ne azt kérdezze senki, mit várhat Magyar­­országtól, hanem arra gondoljon, hogy mit tehet Magyarországért!” meg lett volna arra, hogy ő is leszámoljon üldözői­vel, mégis ő mentett meg több olyan volt milicistát, akit méltán ért volna utol a népharag. Amikor meg­tudta, hogy felgyújtották a bíróság épületét, a tűz ol­tásában is részt vett, sőt mi több, mindenütt mér­sékletre intette társait. Állítólag ugyanakkor mégiscsak fennáll a lopás vádja, hiszen egy, a milí­cia leltárán szereplő ku­tyát vitt el magával. Az új­ságíró részletesen felsorol­ja az abszurd történéseket és vádpontokat, azt, hogy milyen nyilvánvalóan pró­báltak apró tyúktolvajo­kat csinálni a forradalom­ban részt vevő emberek­ből. Rég bevált módszer ez: a közösségekben veze­tő szerepet játszó emberek hitelének tönkretétele, er­kölcsi magatartásának le­járatása. dig - menedéket, holott a Fertő tónak alig tizede tartozik Magyarország­hoz. Odaát a túlzott vegy­szerezés, a monokultúrás túlművelés, a fogyasztói tömegturizmus, az agyon­­épités, a túl sok autóút már tönkretette a Fertő tó parti sávját. Osztrák ökológusok MAQPSZÁG Bírósági ügyek sií'KU'y újyág j a Székelyföldön íafff"cn * mkra,a lap m Környezet- €t£TeHJDQMÁNY es termeszetvedelem

Next

/
Thumbnails
Contents