Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 erősítették meg azt a tapasztalatot, hogy Ausztriában nincs többé olyan erdő, mint nálunk a Bükk. Pedig Ausztria 45 százalékát foglalják el faültetvények. A cikk „segélykiáltással” folytatódik; kér minden magyar természetvédőt, környezetvédőt, mindenkit, aki szereti a természetet, lépjen föl haladéktalanul, hogy mielőbb szigorítsák meg a központi és helyi természetvédelmi és tájvédelmi jogszabályokat, mert később ez nem lesz lehetséges! Most legyen nemzeti park az Őrség, de legalább a vendvidéki része. Legyen tájvédelmi körzet az egykori osztrák, jugoszláv és szovjet határsáv egész területe! A tanulmány végén a szerző azt az óhaját fogalmazza meg, hogy a tágabb értelemben vett környezetvédelem ne csak „tűzoltó akciókból” és tüneti kezelésből álljon, hanem vezessék be az ökoszociális adórendszert: a vasúti (és tömegközlekedési) személy- és teherszállítás infrastruktúrájának fejlesztése, kiépítése élvezzen messzemenő előnyt a gépkocsi-közlekedéssel és a gépkocsiközpontú teherszállítással szemben. A nemzet védelméről KRITIKA Völgyes Iván New Yorban született tanulmányát közli a művelődéspolitikai és kritikai folyóirat. Az elemzés címe: „Kelet-Európa a változás korában”. Miután a szerző áttekinti Gorbacsov reformjainak hatását, valamint Magyarország és a Varsói Szerződés viszonyának változásait, az új magyar külpolitika és a nemzeti védelem problémáit veszi górcső alá. Völgyes Iván mindenekelőtt annak a reményének ad hangot, hogy a jövő irányelvei már a valódi magyar nemzeti érdekeket fogják képviselni. Véleménye szerint ez az új külpolitikai és katonai irányvonal egészen egyszerű: az Európa szívében fekvő Magyarországnak független állammá kell válnia. Tartózkodnia kell a semlegességtől, s inkább független politikát kell követnie. Európa részévé kell válnia, de elsőrendű feladata megtartani a nyitott külpolitika választási lehetőségét: geopolitikai helyzete és történelmi hagyományai egyaránt ezt követelik. A szerző vélekedése szerint a nemzeti biztonság érdekében politikai garanciát kell keresni arra az esetre, ha a keletről eredő nagyhatalmi érdekek újbóli felbukkanása a szovjet katonai-politikai fenyegetés visszatéréséhez vezet. Másodszor egy összeurópai, páneurópai nemzetközi garanciaformát kell keresni arra az esetre, ha a szomszédos országokban feltámadó politikai nacionalizmus a magyar állami létet fenyegetné. A tanulmány rámutat, hogy Magyarország védelmi költségei a költségvetés mintegy nyolc százalékát teszik ki. S bár Kelet-Európában a 96 ezres magyar haderő a legkisebb a lakosság arányához viszonyítva, a fenntartáshoz szükséges kiadások így is túl nagyok a költségvetés számára. A jelenlegi tervek szerint a magyar hadsereget két éven belül mintegy 60 ezer főre apasztják, és a nemzeti költségvetésből 9-10 százalékkal csökkentett öszszeghez jutnak csak a védelmi erők. Völgyes Iván szerint az új Magyar Honvédségnek csakis védekező szándékú orientációja lehet, tekintettel az ország adottságaira, méretére:- Az új haderő feladata a következő lenne - mutat rá a szerző: - a legjobb képességük szerint ellenállni az ellenség benyomulásának 24 órán keresztül, amíg a politikai segítség megérkezhet külföldről. Magasan képzett, mobilis, kis hadsereg jó felszereléssel és szoros szervezési infrastruktúrával valósíthatja meg ilyenfajta korlátozott védelmi feladatát... A Kritikában közölt tanulmány befejező részében arról olvashatunk, hogy a magyarországi diplomácia fő feladata annak segítése, hogy csökkenjen a szélsőséges nacionalizmus hangereje, bárhonnan hangozzék is. Magyar stílus a fizikában valóság- Én a fizikát keresztrejtvényfejtésként művelem - mondja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat folyóiratában, a Valóságban megjelent vallomásában Balázs Nándor professzor, a Stony Brook Egyetem (USA) kutatója. Az izgalmas írás emberközelbe hozza az Amerikában élt vagy élő nagy magyar tudósokat, Pólya Györgyöt, Teller Edét, Szilárd Leót, Bay Zoltánt, Wigner Jenőt, Neumann Jánost. A beszélgetés során megismerkedünk Balázs Nándor életútjával a budapesti Rácz-féle magániskolától a Szent Benedek Gimnáziumon át a Pázmány Péter Tudományegyetemig. Balázs profeszszor 1949-ben Bécsbe emigrált, majd a Nobeldíjas fizikus, Schrödinger munkatársa lett Írországban. Később az Egyesült Államokban Einstein barátjaként és kollégájaként dolgozott. Balázs professzor sokat foglalkozott azzal a kérdéssel: mi lehet az oka a magyar tudósok - fizikusok, matematikusok - rendkívüli sikereinek. Arra a talán meglepő, ám mindenképpen eredeti és elgondolkodtató megállapításra jut, hogy a magyar nyelv sajátosan magyar stílusúvá alakítja a gondolkodást!- Anyanyelvűnk sajátos vonása a tárgyszerűség, a konkrét hasonlatokra, kifejezésekre építő kifejezésmód. Tűrhetően beszélek öt nyelvet - olvassuk az interjúban -, de egyikben, még az angolban sem figyelhető meg a képszerű gondolkodásnak ennyi leleménye, ilyen gazdagsága. Balázs Nándor meggyőződése szerint tehát a szellem és a nyelv összefonódásának vagyunk tanúi. Vannak olyan problémák, amelyekről magyar nyelven könnyebben, „eredményesebben” lehet gondolkodni, mint más nyelveken. A magyar fizikusok eszerint bizonyos tudományos problémák megoldásakor előnyben vannak, amikor a konkrét kérdések felől absztrahálnak, általánosítanak. Érdekes elméletét a világhírű fizikusprofesszor „Magyar ízlés az elméleti fizikában” című tanulmányában részletesen kifejtette. A beszélgetés végén szülőföldjéről is vallomást tesz Balázs Nándor, hangsúlyozván, hogy a relativitáselmélet megtanította arra: egy rendszert, egy országot egész történetével együtt kell néznünk, a teljes tér-idő vonal az, ami jellemzi.- Mit jelent nekem Magyarország? - olvassuk Balázs professzor szavait. - Olyan ez, mintha megkérdeznéd a bogáncsot, hogy milyen kapcsolatban áll az anyafölddel. Abból nőtt ki, természetesen.
