Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-01 / 3. szám

TUDÓSÍTÁSOK 25 mindnyájan osztottuk. Úgy érez­tem, nekem is szólnom kell. Az­zal kezdtem: összeszedem min­den bátorságom és kimondom, hogy számomra a dákoromán kontinuitás elmélete nem egyéb, mint a román szupremáció, a ro­mán előjogok ideológiai megala­pozása. Kijelentettem, nem vita­tom ezt az elméletet, szerintem a két országban nincs száz szakem­ber, amelyik erről vitatkozhatna. Mondtam, bízzuk rájuk, vitázza­nak, csak azt kérem a román saj­tótól, politikusoktól, hogy ne em­legessék állandóan ezt az elméle­tet, s akkor könnyebben eljutunk az igazi egyenjogúságig, a de­mokratikus, pluralista társadalo­mig. Hozzátettem, azon senki sem vitatkozhat, hogy azok az ér­tékek, amelyek Erdélyben létez­nek, jórészt az utóbbi 700 évben jöttek létre, s azóta, holtbiztos, itt élt együtt a román, a magyar, a német és a többi erdélyi népcso­port; közös hazánkban jól meg­férhetünk. Egyetlen jelen lévő ro­mán sem támadott meg szavai­mért. Sőt, javasolták, hogy legyek én is a platform szövegének egyik fogalmazója. A szövegezés Sin Mihai író, Moraru Cornel, a Vatra folyóirat főszerkesztője, Gálfalvi György, a Látó szerkesztője és az én mű­vem. A megszerkesztését követő napon a platform megjelent a Népújságban, s egy nappal ké­sőbb a Cuvintul Liberben. Saj­nos, a központi sajtó, a televízió nem biztosította a megfelelő pub­licitást, így ahelyett, hogy áttörte volna a bizalmatlanság, a hallga­tás falát, kezdeményezésünk el­sikkadt. Azt hiszem, érdemes fel­idézni a szöveget. íme: „A Barátság platformja Maros­­vásárhelyen. December 26-án mi, marosvá­sárhelyi értelmiségiek, leültünk, hogy őszintén és felelősen beszél­jünk a román-magyar, magyar­román kapcsolatokról az új, sza­bad és demokratikus Romániá­ban. Tudatában vagyunk annak a felelősségnek, amelyet ez az alka­lom kínál a két nép kapcsolatai­nak újjáépítésére, s ügyelve arra, nehogy elszalasszuk azt a törté­nelmi esélyt, amelyet a diktatúra összeomlása teremtett, mi, román és magyar értelmiségiek köteles­ségünknek tartjuk nyilvánosság elé bocsátani azokat a gondolato­kat, amelyek kerekasztal-megbe­­szélésünkön elhangzottak. Csatlakozunk a Nemzeti Meg­­mentési Tanács demokratikus programnyilatkozatához. Mi, akik itt Erdélyben együtt élünk, szívünkön viseljük hazánk min­den egyes fiának teljes és valódi egyenjogúságát. Ebben látjuk a valóban demokratikus és Euró­pához tartozó Románia megte­remtésének egyik-zálogát. Rend­kívül fontosnak és sürgősnek tartjuk, hogy minden egyes értel­miségi kiálljon mindenfajta sovi­niszta, nacionalista és idegengyű­lölő megnyilvánulás ellen, annak érdekében, hogy megelőzzük az erőszak, a gyűlölködés és a teljes­séggel elfogadhatatlan személyes és kollektív bosszúállás kitörését, ezért erkölcsi kötelességünknek tekintjük, hogy mindenki a saját kertjéből irtsa ki a gyomot. Ne­mes céljaink elérésének érdeké­ben nem elégszünk meg egyszerű szándéknyilatkozatokkal, és fellé­pünk a rádióban, a televízióban, a sajtóban, mindennapos tevé­kenységünkben kölcsönösen tá­mogatva egymást. Felhívjuk az erdélyi egyházi felekezet lelkészeit, hogy támo­gassák és hirdessék ezeket a fel­emelő eszméket. Az új politikai, adminisztratív, társadalmi és kul­turális intézményrendszer kiépí­tésénél helyezzük vissza jogaiba a valódi értékeket; a hozzáértést és az erkölcsi tartást, azért, hogy út­ját álljuk az imposztorság és ha­zugság visszatérésének. Aki egyetértését akarja kifejez­ni platformunkkal, levélben jelez­ze hozzájárulását a Látó (eddig Igaz Szó) és a Vatra szerkesztősé­gében. Cím: 4300 Marosvásár­hely, Primariei - Városháza u. 1.” Aláírták: Béres András, Boér Ferenc, loan Boitan, Borbély Ist­ván, Brassai Zoltán, loan Calion, Radu Ceontea, Alexandru Ciste­­lecan, Constantin Copotoiu, An­ton Cosma, Éltető József, Fülöp Dénes, Gálfalvi György, János­­házy György, Káli Király István, Kincses Előd, Lazar Ladariu, Markó Béla, Máthé Éva, Ion Ilié Milesan, Augustin Morar, Cornel Moraru, Nagy Pál, Nemess Lász­ló, loan Pascu, Grigore Ploestea­­nu, Mihai Sin, Sütő András, Ghe­­orghe Sincan, Tőkés András. Átnézve a névsort, az aláírók között találjuk Radu Ceonteát és Grigore Ploesteanut. Ez annyi­ban érdekes, hogy ők és néhány társuk másnap (december 27-én) megalakították a Vatra Romá­­neascát. Hát... Azt hiszem, az ilyen pálfordu­­lások magyarázzák a következő hónapok történéseit és azt, hogy pl. a hat, december 21-i áldozat gyilkosai több mint egy év után is ismeretlenek...

Next

/
Thumbnails
Contents