Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-01 / 15. szám
KRÓNIKA (I Ki ellen is védekezünk? BESZÉLGETÉS FÜR LAJOS TÖRTÉNÉSSZEL, - AKI OBSITOS HONVÉDBŐL LETT HONVÉDELMI MINISZTER Azt hiszem. Veres Péter óta nem ült civilebb civil a magyar honvédelmi miniszteri székben, mint Für Lajos. A polgári szokásoknak megfelelően személyében valódi polgárember - történész - került a tárca élére. Az MDF volt köztársasági elnökjelöltje most a többpárti demokrácia igényeinek megfelelően alakítja át munkatársaival együtt a Magyar Honvédséget. De hogyan? Mire kell a jövőben a hadsereg? Für Lajos szemmel láthatóan is civil. Nem is kíván katonás pózokat felvenni: semmi miniszteri nincs a házigazda stílusában. Közvetlen és természetes, amikor a nyári melegben rövidujjú ingben dolgozószobájának a körasztalához tessékel. Türelmesen hallgatja a riporteri kérdéseket, s roppant türelmesen, nyugodtan, de mindig határozottan válaszol.- Miniszter Úr! Ön alig egy fél évvel korábban az MDF köztársasági elnökjelölését is elfogadta, most pedig a honvédelmi tárcát. E két dolog közel sem azonos. Végülis miért döntött így? Mondhatjuk, hogy a magyar honvédelem élén egy új Veres Péter született?- A kettő között semmi szorosabb kapcsolat nincs. Amiért elvállaltam a korábbi jelölést és most ezt a posztot, az lényegében egyetlen akkor elhangzott mondatommal magyarázható. így kezdtem: megszólít bennünket az idő. Olyan időket élünk, amikor az ember nem teljesen csak a saját rátermettségének, saját kívánságainak szellemében kell, hogy cselekedjen. Meg kell hallgatnia ennek az időnek a megszólításait, és annak jegyében kell olyasmit is vállalnia, amire olykor valóban nem érzi sem szakmailag, sem emberileg teljesen rátermettnek magát. A köztársasági elnökjelöltség és a honvédelmi miniszteri tisztség elvállalása tehát esetemben ennyiben azonos belső és külső - a történelem által kikényszeritett - parancs lévén jött létre, ennek a jegyében született meg. Valahogy talán egy kicsit úgy, mint ahogyan az egyetlen 1945 utáni valóban civil elődöm is vállalta valamikor ezt a keserves posztot. Veres Péterről van szó, akit Ön is említett. Azt hiszem, ugyanolyan távol állt gondolkodásban, mentalitásban, de ismeretekben is mindattól, amit elvállalt, mint amilyen távol áll mindez tőlem is. Veres Péter egy kicsit minta is volt előttem, amikor döntöttem.- Nem tart-e attól, hogy a minisztersége éveket rabolhat el a történészi kutatásoktól? Kiskunmajsától Debrecenig- Nehezen lehetne megjósolni, hogy hány hónapot rabol el. Ez az állás nem nyugdíjas, nem örök állás, hiszen kormányok jöhetnek, kormányok mehetnek az adott politikai szerkezetben. Akármenynyit is vesz el, hónapokat vagy esetleg egy-két évet, kétségtelen, hogy azt mindenképpen elveszi a történésztől. Emellett a munka mellett nemhogy kutatni, de még szakmunkákat sem lehet olvasni, mert arra sincs idő.-A honvédelem: szakismeret. Ahogy Ön nyilatkozta, tartalékos alhadnagy volt, s 1956 miatt még attól is megfosztották. Hogy is van ez?-Tartalékos alhadnagy voltam, mert 1950 és 1954 között, amikor egyetemre jártam, akkor rendszeres honvédelmi oktatásban részesültünk, és minden nyáron egy hónapra be kellett vonulnunk katonának, gyakorlati kiképzésre. Végül, a négyéves egyetem elvégzése után pedig tartalékos alhadnagyi rangot kaptunk. Tartalékos alhadnagyként is teljesítettem szolgálatot, három hónapot, 1956 tavaszán a kiskunmajsai ezrednél. Aztán 1956 után lefokoztak. Történt ugyanis, hogy 1956-ban tagja lettem a debreceni, majd később Hajdú-Bihar megyei Forradalmi Bizottmánynak. Egészen pontosan: három tagú elnökségnek a titkára voltam. Ebbéli tisztségemre való te-Für Lajos honvédelmi miniszter fotó: csigó lAszló
