Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-01 / 15. szám
10 KRÓNIKA kintettel 1957-ben - kimondottan azzal az indoklással, hogy ellenforradalmárra nincs szüksége a Magyar Néphadseregnek, - megfosztottak tiszti rangomtól.- Akkor Ön most tartalékos honvéd?- Tartalékos honvéd voltam, de most már az sem, mert obsitos vagyok, az 55 évemet ugyanis betöltöttem, sajnos régen. Tartalékos honvédként kaptam meg az obsitot is. Ennek egy előnye volt, hogy 1957-től kezdve mint tartalékos honvédet soha nem hívtak be katonai szolgálatra.- Engedjen meg egy bonyolult kérdést: nem teljesen világos, még a Magyar Honvédségen belül sem, hogy ki is a legfőbb parancsnok? A miniszter „csupán" ágazati felelős? Mit jelent ez a gyakorlatban?- Most valóban furcsa helyzet állt elő, mert 1989. december 1-jétől 1990. március 31-ig nagy átszervezés történt. Még a választások előtt, a régi, úgynevezett egypártrendszer keretei között, amikor is külön választották a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédség parancsnokságát. A minisztérium igen kis létszámmal - összesen 135 fő az állománya, s így a legkisebb minisztérium ma Magyarországon - került ki ebből az átszervezésből, míg a Magyar Honvédség parancsnoksága több mint ezer fős létszámmal vezényli és irányítja a hadsereget.- Ugyanebben az épületben?- Ugyanebben az épületben! Ezenkívül még van két úgynevezett HM- épület. Azokban is a Magyar Honvédség parancsnoksága és a vezérkari főnöksége működik. Valóban nehéz eldönteni, hogy ilyen radikális módon szerencsés volt-e a szétválasztás? Minden területen átgondolt volt-e a különválasztás? Mert például olyan területek sem tartoznak a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe, mint a katonai képzés, sőt a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum sem. Ezek a honvédség parancsnoksága alá kerültek. Szóval vannak ilyen torzulásos jelenségek, majdnem képtelen helyzetek, amelyeket nyilván meg kell változtatni a jövőben. A parancsnokiás rejtelmei- Ki parancsol, mi a viszony egymáshoz?- A honvédelmi miniszter és a minisztérium a hadsereg egész irányítását kezében tartja, tehát fölötte áll a Magyar Honvédség parancsnokának és parancsnokságának is. Rangban is, hiszen a Magyar Honvédség parancsnoka az állami besorolásoknál államtitkár, nyilvánvaló, a miniszterség mégiscsak egy fokkal magasabb rang. De egyébként is rögzítik a szabályzatok, hogy a miniszter állandó elvi irányítást gyakorol a honvédség fölött, jogában áll beleszólni minden fontosabb intézkedésbe, parancsba. Ellenjegyzése, tudta nélkül nem történhetnek lényeges dolgok a hadsereg egészében. Nem is szólva, hogy magának a költségvetésnek az elkészítése, annak az összeállítása a Honvédelmi Minisztérium feladata, hiszen ez kormányzati feladat is. Tehát a Honvédelmi Minisztériumnak ellenőrzési, felügyeleti, sőt kinevezési jogköre is van a parancsnokság felett. A tábornokokat a köztársaság elnöke, a legfőbb parancsnok nevezi ki, - de az ezredeseket, az alezredeseket, az őrnagyokat már a honvédelmi miniszter lépteti elő, ő nevezi ki.- Egy ponton azért mégsem világos a helyzet. Önnek fölöttese a kormányfő és a köztársasági elnök is, a legfőbb parancsnok. De mi a helyzet a Magyar Honvédség parancsnokát illetően? Ki az ő felettese elsőfokon és ki másodfokon ?- Ez az, ami tisztázatlan. Bizonyos szakmai, közigazgatási, kormányzati oldalról nyilvánvaló, az ő főnöke a honvédelmi miniszter. Viszont a hadsereg parancsnoklása szempontjából a köztársasági elnök a felettese, aki főparancsnok.- Mozgósítást például ki javasolhat?- Háborús helyzetben az alkotmány szerint a következő a rendelkezés: létre kell hozni a Honvédelmi Tanácsot azonnal egy ilyen feszültség kezdetén. A Honvédelmi Tanács pedig a köztársaság elnökéből, a miniszterelnökből, a honvédelmi miniszterből, d* pártok parlamenti frakcióinak vezetőiből, a honvédség parancsnokából és a vezérkari főnökéből áll. Tehát ez az együttes az, amely döntéseket hozhat mozgósítás, és bármilyen háborús helyzetben.- Nem bonyolult ez egy kicsit?- De, nagyon bonyolultnak látszik. Hogy a parancsnokiás ebben a helyzetben miként történik, azt nem tudom, de gondolom, hogy a szakember parancsolhat elsősorban, vagyis a honvédség parancsnoka.- Előfordulhat az, hogy az Ön tudta nélkül parancsot adnak ki?- Ez nem fordulhat elő. Semmiféle komolyabb intézkedést - békeidőben sem tehet meg a honvédség parancsnoka a miniszter tudta nélkül. Készül a védelmi doktrína- Sokan állítják, hogy a Magyar Honvédségnek nincs is katonai doktrínája, mivel a korábbi a Varsói Szerződésé volt... Mikor lesz és milyen ?-Teljesen egyetértek, mert valóban így van. Korábban egy általános, az egész Varsói Szerződés szerkezetét meghatározó, támadó jellegű doktrína élt a Magyar Honvédségben is. Most kell kidolgoznunk az új magyar védelmi katonai doktrínát. Ez a védelmi katonai doktrína, nem Nyugat felé irányul támadó éllel, hanem az ország szuverenitásának biztosítása érdekében mintegy körkörös katonai védelmet biztosít hazánknak, s ezáltal garantálja a magyar állam függetlenségét. Fontos, hogy ez minél előbb készen legyen, tudniillik ehhez kell majd igazítani mindenfajta, a hadsereggel kapcsolatos jövőbeni elképzelést: fejlesztéseket, a létszámmegállapítást, a hadsereg elhelyezését.- Mikor lesz meg ez a katonai doktrína?- Ősszel már tárgyalni fogjuk, kész a munkatervünk. Legkésőbb novemberben teljesen készen kell lennie. Nincs ellenség-Átalakul tehát a Magyar Honvédség, nyugati erőinket széttelepítik az országban. Jelenti-e ez azt, hogy megváltozott az ellenségkép ?- Mindenképpen. Az újabb védelmi katonai doktrínának abból kell kiindulnia, hogy nincs ellenség. Nincs tehát ellenségkép. Mi azonban felkészülünk egy esetleges külső agresszióra. így a védelmi doktrínának is erre kell felkészítenie a maga hadseregét, de semmiféle ellenségképet, imperialistát, vagy románt, vagy osztrákot, esetleg olaszt nem szabad kialakítani.- Ön szerint nem is támadhatnak meg például Romániából bennünket?- Én úgy látom e pillanatban, hogy katonailag Románia oldaláról nem fenyegeti támadási veszély az országot, legalábbis a pillanatnyi helyzet nem olyan, hogy erre fel kellene készülnünk. Hogy mit hoz a holnap, a holnaputáni történelem, azt előre persze nem tudjuk megjósolni. Egy biztos, hogy az ottani belső fejlemények nem túl sok l
