Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-07-15 / 14. szám

60 KILÁTÓ TISZTESSÉGGEL, MÉG HA PROMÉTHEUS SORSA IS JUT Egy magyar herceg Angliában Stephen Vizinczey - nekünk csak Vizinczey István több világhírű regény szerzője lepett meg Londonban a meghívással: műsoros erdélyi jótékonysági estre. A fővédnöki szerepet a kenti hercegi pár vállalta, s utánuk ugyancsak ismerős név következett: Kari Odescalchi hercegé. A név a legújabb kori magyar történelemből is ismert: herceg Odescalchi Miklós hadnagyot a háború végén a nyilasok végezték ki a nyugati határvégeken. Az újságírói kíváncsiság itt akár el is alhatott volna, ám mit tesz a véletlen - másnap egy koncerten összefutottunk Mark Odescalchival (aki egy hongkongi bank londoni képviselője) és spanyol feleségével, Charóval. Mark a magyar ügyek lelkes harcosa, magyarnak vallja magát, ám magyarul egy kukkot sem tud. „Hallaná viszont az apámat!..." Hátha hallhatnám... Az idősebb Odescalchi az a tí­pusú ember, aki ha belép valaho­vá, oda kell rá Figyelni. Egy kávé­házban találkoztunk, de nem volt szükség az előre megbeszélt is­mertetőjelekre. Ha nem láttam volna szálfatermetű fiát (kísérte­tiesen hasonlít rá), akkor is elté­­veszthetetlen lett volna a sokada­­lomban. Az erdélyi segélyakciókkal in­dult a beszélgetés - mint kiderült, Dány mellett egy falu felépítését szorgalmazza a menekültek szá­mára. S mennyi mindenre kell odafigyelnie! Arra is, hogy: „A pénz ne tűnjön el valahol, mint az a temérdek segély, amelyet Magyarország az elmúlt évtize­dekben kapott.” Természetes, utána a családtör­ténet következett: érdekes és sok­szor szomorú történet. Megtud­tam azt is, hogy a mártírhalált halt Miklós az unokatestvére volt, s Károly herceg édesapja nem különösen kedvelte, „mert playboy típusú ember volt” - míg a papa, a Ganz helyettes vezér­­igazgatója, igen komoly úr. A család egyébként Como városá­ból, Olaszországból származik, XI. Ince pápa, polgári nevén Be­nedetto Odescalchi volt a híres rokon. (Ahogy a Tolnai-lexikon írja róla, 1676-tól 1689-ig volt pá­pa; a legkitűnőbb pápák egyike. Rendbe tette a pápai kormányza­tot, nagy összegekkel segítette I. Lipótot a török elleni harcban, amelynek eredménye Bécs meg­mentése és Buda, meg Magyaror­szág nagy részének felszabadítá­sa lett.)- Az Odescalchiak - meséli a kései utód - bankárcsalád voltak, és sok pénzük volt. A család jó része Rómába költözött Ince után. Egyébként nemcsak pápát, de két szentet is adtak az egyház­nak. Ince egyik unokaöccse részt vett a törökök elleni hadjáratban, s Lipóttól birodalmi hercegi cí­met kapott. Ez azt jelentette, hogy az Odescalchiak grófi címet is adományozhattak. A herceg­séggel együtt járt a Szerémség nagy része. A birtok a későbbi századok során sem aprózódott szét. A csa­ládban ugyanis sok volt a bíbo­ros és a püspök, és „mivel nem Borghia-szerű papok voltak, ha­nem rendesek, és igen kevés gye­rek született”, mindig kicsiny ma­radt a família. A XIX. század ele­jén már csak egy férfi viselte a nevet, Odescalchi Ince, aki Bécs­­ben a királyné főudvarmestere volt. („A pápai név egyébként ha­gyományként megmaradt a csa­ládban. Az én ötödik nevem is Ince.”) Ince magyar feleséget válasz­tott, Keglevich Borbála grófnőt, akinek a Felvidéken volt birtoka. Bécsben fennmaradt róla egy mi­­niatúra. A portré tanúsága szerint szép is volt, nemcsak gazdag. „Ezek a régi festmények elég fur­csák, az akkori szépség követel­ményeinek megfelelően készül­tek, de azért ami látszik, az a ma emberének is sokat mond. Nem véletlen, hogy Beethoven is bele­szeretett Borbálába. Ő tanította zongorázni, és írt neki egy dara­bot is.” E házasságból két gyerek szár­mazott. Borbála halála után Ince még kétszer nősült. A Keglevich­­birtokra költözött, Szolcsányba, Topolcsány mellé. A szép birto­kot s a klasszicista stílusban épült kastélyt a hagyomány szerint mindig a legidősebb fiú örökölte. Ám Ince első fia, Livio Párizsba került diplomáciai szolgálatba. Egy Branyickó grófnőt vett el, s a lengyel-orosz család sarjával több millió hold birtokot is ka­pott. Se oda, se ide nem ment vissza - Olaszországban telepe­dett le. „A családnak ma is szá­mos kastélya van ott, a római pa­lotát Bemini építette.” Livio fia alakította át romantikus, zegzu­gos vadászkastélynak az iloki vá­rat, ahonnan oly emlékezetesen szép kilátás nyílik a Drávára. Az olasz-jugoszláv megegyezés alap­ján a jugoszláv állam kártalaní­totta a régi tulajdonosokat. „Mi, a magyar ág, persze ebből is ki­maradtunk” - teszi hozzá Károly herceg. A család magyar ága Livio öccsétől, Ágosttól származik.- Én már Budapesten szület­tem. Hogy hol laktunk, arra nem emlékszem. Anyám családjának környezetében nőttem föl, anyám és apám ugyanis elváltak. Anyám

Next

/
Thumbnails
Contents