Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-07-15 / 14. szám

36 SAJTÓTÜKÖR Rubik Ernő tervei Pesti ’ Hírláp A bűvös kocka és más játékok világhírű feltalá­lóját nemrégiben a brit trónörökös is felkereste budapesti stúdiójában. A Pesti Hírlap című napilap Rubik professzortól tervei iránt érdeklődött.- Csak akkor szeretek hallatni magamról, ha van valami újdonság - mond­ja Rubik Ernő. - Sok té­ma van terítéken a stúdió­ban, legközelebb az év második felében jelentke­zünk új játékokkal, ame­lyeket egyszerre szeret­nénk bemutatni itthon és külföldön. A világméretű terjesztés az Angliából in­dult, kisautóiról híressé vált, ma már hongkongi központú gyártó és keres­kedő céggel, a Matchbox­­szal közösen zajlik. A Rubik Stúdióról - amely korlátolt felelős­ségű társasággá alakult - egyebek mellett a követke­zőket mondja a feltaláló:- A stúdió több mint hatéves. Innovációval, új dolgokkal foglalkozunk. Elég sok témán kell dol-Ezzel a címmel közli Várszegi Asztrik esztergo­mi segédpüspök gondola­tait a közéleti hetilap. A szentbeszéd azon a mária­­remetei körmeneten hang­zott el, amely a legna­gyobb tömeget mozgatta meg Budapesten az elmúlt negyven évben.- Sokan megfogalmaz­zák, hogy félnek egy kato­likus vagy keresztény kur­zustól, egy olyan államha­talommal összefonódott katolikus egyháztól, amely a két világháború között volt. Ezt a keresz­gozni ahhoz, hogy „bejöj­jön” néhány, amely aztán finanszírozza a többit. Hogy nyereséges-e? Ez változó. Hullámzó a nye­reséggörbénk. Volt olyan év, hogy a százmilliót is meghaladta a haszon. A Pesti Hírlap interjújá­ban végezetül Rubik Ernő munkamódszeréről esik szó:- És mikor dolgozik a feltaláló? Mindig. Ez nem főfoglalkozás, de nem is mellékállás. Mindenkinek vannak ötletei. Nem kiöt­­leni nehéz valamit, hanem megítélni, hogy az milyen. Éppen emiatt sokszor na­gyon értékes ötletek vesz­nek kárba, mert nem is­meri föl az, akinek eszébe jutott, hogy mi van a bir­tokában. Persze fordítva is igaz a tétel: hallatlan gyenge ötletek megvalósí­tásába óriási energiákat fektetnek be, feleslegesen. A döntés a legnehezebb. Eldönteni, hogy mi az, amivel valóban, érdemes kirukkolni, és mi az, ami­vel nem. tény kurzust, ezt a katoli­kus kurzust minden ízé­ben tagadnunk kell. Ne­künk nem kell sem állam­mal, sem politikával ösz­­szefonódott hatalom, az egyház nem kíván és nem akar hatalmat, az egyház szabadságot akar hozni, hogy az evangéliumot minden embernek hirdet­hesse és hogy szeretetének szolgálatát minden ember­nek fölajánlhassa ebben a hazában. A segédpüspök az anti­szemitizmussal élesen szembeszállt:- Itt kell szót ejtenünk a mi népünknek, de azt hi­szem, Európának és most már a világnak rákos be­tegségéről, az antiszemi­tizmusról. Nekünk testvé­rünk mindenki, és Jézus azért jött, hogy értünk, emberekért, nemcsak ma­gyarokért, hanem zsidó­kért, szírért, arabért, ame­rikaiért, románért és még sorolhatnám a nemzete­ket, nemzetiségeket, fajo­kat, feketékért és fehére­kért és sárgákért, minden­kiért egyetemes küldetés­sel legyen. És minékünk úgy kell élnünk - hangsú­lyozza Várszegi Asztrik -, hogy testvéreink ne meg­ijedjenek, ne féljenek, ne irtózzanak a mi hatal-A független politikai és művelődési szemlében az eddig magyarbarátnak is­mert egykori román mi­niszterelnökről, Petru Grozáról olvashatjuk Ro­­botos Imre „különvélemé­nyét”.- Valóban igaz barátja volt-e a magyarságnak? - teszi fel a kérdést Robotos abból az alkalomból, hogy Bukarestben, nem­csak Lenin szobrát dön­tötték le, hanem Petru Grozáét is.- Többszöri személyes találkozásunk során meggyőződtem róla, hogy anyanyelvi szinten beszél magyarul. Ügyvédi diplo­máját a budapesti Jogaka­démián szerezte. Trianon után a magyar földbirto­kosok őt bízták meg ér­dekképviseletükkel. Föld­jeiket ugyan kisajátítot­ták, de a fiatal ügyvéd a pervitelben megvagyono­­sodott a magyar birtoko­sok terhére. A két világhá­ború között, majd a máso­dik világháború után tagja volt, s maradt a népelle­nes román kormányzatok­nak, így a „népgyilkos” Radescu tábornok kormá­nyának miniszterelnökhe­munktól, ami nincs, ha­nem szeretetünk láttán épüljenek és testvérre ta­láljanak. A szentbeszédrészlet az alábbi gondolattal fejező­dik be:- Nagy a mi felelős­ségünk, magyaroknak, magyar katolikusoknak itt a hazában, de határain­kon kívül is a kivül élő, határainktól távol élő ma­gyarokért. Nekünk őértük is szenvednünk, imádkoz­nunk kell, felelősséget kell vállalnunk, és velük is tö­rődnünk kell úgy, ahogy megmutattuk azt az el­múlt hónapokban, egy ki­csit pótolva azt is, amit el­mulasztottunk. lyettese volt. Visinszkij külügyminiszter parancsá­ra I. Mihály király 1945. március 6-án őt nevezte ki miniszterelnöknek. Az ő nevéhez köthetők azok az „engedmények”, amelyek lehetővé tették az észak­erdélyi magyarság kultu­rális értékeinek megőrzé­sét, az iskolahálózat fenn­tartását, ugyanakkor Dél- Erdélyben megteremtette a föltételét a magyarság önszerveződésének. Az engedékenység és magyar­barátság azonban hirtelen félbeszakadt 1947-ben, a párizsi békeszerződés alá­írásával, mely visszaállí­totta a trianoni határokat. Groza pálfordulása érthe­tő, hiszen legfőbb törekvé­se éppen az volt, hogy Észak-Erdélyt újra meg­kaphassa Románia. A párizsi békeszerző­dést megelőző magyar-ro­mán csatározásban dr. Petru Groza például arról kívánta meggyőzni az er­délyi, Körös-vidéki, bán­sági magyarságot, illetve támogatóját, a Magyar Népi Szövetséget, hogy két, immár baráti ország között a „határoknak nincs jelentősége”. Az egyház nem akar hatalmat Ledöntötték Groza szobrát Q SM

Next

/
Thumbnails
Contents