Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-15 / 14. szám
SAJTOTUKOR 37 Varga Bélainterjú Üfím te,L ___ftHattai testtlie___- A párizsi aláírás után Romániában megfordult a politikai széljárás, Petru Groza soha többé egyetlen szót sem ejtett a határok feloldásáról - mutat rá az „Erdélyi Magyarság” írásának szerzője. - Megkezdődött a magyar iskolahálózat visszafejlesztése, folytatódtak a két világháború közötti időszak jogfosztásai. Márton Áron püspök 1946. január 18-án írt memorandumában ez ellen a diszkrimináció ellen tiltakozott. Ennek a nemzetközivé vált ismert memorandumnak lett a következménye a püspök letartóztatása. Tizenhat évre ítélték. A nemzetközi közvélemény és a belső magyar elégedetlenség nyomására Petru Groza - akkor már állam-Azúj parlament összetétele A korábbi választásoknak megvolt a sajátos menetrendje, azaz előre meghatározták, hogy kik azok, akiknek mindenképpen be kell kerülniük a parlamentbe, azután következtek a különféle százalékok: ennyi munkás, ennyi paraszt, ennyi értelmiségi, ennyi fiatal, ennyi nő és így tovább. Az előbbiek ismeretében különösen érdekes, hogy miképpen alakult az első szabad választások után a mostani parlament összetétele. Erről szól a Magyar Hírlap című napilap.cikke. Ebből megtudjuk, hogy a 386 honatya átlagos életkora alig több 45 évnél. A 30 éven aluliak száma 22. A 60 éven túliak 43-an vannak. A legidősebb képviselők - Demény Pál és Kéri Kálmán 89 évesek, a legfiatalabb pedig 24 éves. A nők száma 28. Az első szabad választások után - hangsúlyozza a „Doktor Parlament” című elemzés - a honatyák közül 178-nak van doktori címe. Több elnök - a magyar közélet más korabeli vezetőinek megkegyelmezett, kivéve Márton Áron püspököt és Kurkó Gyárfást, aki 16 évet töltött rabságban.- Még nyilván hosszú időnek kell eltelnie, míg a történészek megrajzolják Groza igazi portréját. Ám az máris nyilvánvaló, hogy magyarbarátsága csaK taktikai értékű volt. Azok közé a politikusok közé tartozott, akik a 20. században maradandót cselekedtek a román nemzeti érdekek érvényesítésében. Szobra ennek ellenére porba dőlt. Talán mindössze annak bizonyságául, hogy a román nacionalizmus még az olyan magyarbarátkozást sem tűri meg, amelynek hasznát a románság élvezi. Magyar Hírlap mint 90 százalék egyetemi végzettségű. Mindez azt jelenti, hogy ilyen magasan képzett parlamentje még soha nem volt hazánknak. Legtöbben a honatyák között a tanárok vannak, jogi végzettségű 77 képviselő, közgazdász 49, mérnök 40. Az új országgyűlésnek kimondottan munkásképviselője, aki munkahelyén fizikai állományba tartozott választása előtt, valójában csak három van, egy esztergályos, egy nyomdász és egy villanyszerelő. Ezek a munkásképviselők is középiskolai végzettségűek. A változásokhoz tartozik - mutat rá végül a napilap elemzése -, hogy 5 olyan tagja van az új parlamentnek, javarészt kisgazdák, akik már a háború után is voltak honatyák, 14-en maradtak, akik a legutóbbi országgyűlésnek is tagjai voltak, s 6 képviselő - élükön a miniszterelnökkel -, a leköszönt kormány tagja. Az 1946-47-es országgyűlés elnöke, egykori balatonboglári plébános, Varga Béla hajdani egyházközségébe látogatott, és részt vett az új, szabadon választott parlament első ülésén is.- Hazajöttem és külön hazajöttem az Új Ember otthonába, ami nekem mindig a szívügyem volt - mondotta Varga Béla a katolikus hetilapnak adott interjújában. - Ismerem és láttam a világot, tudom, hogy ez az igazi magyarság, katolicizmus, tisztaság, bölcsesség. Ázért látogattam haza Amerikából, mert bár testemben törődötten, de meg akartam erősíteni azt a szellemet, amely most alakul ki Magyarországon. Ha más útra térne ez a kormány, mint az igazi demokrácia útja, el fog veszni. Ha mi magyarok szeretjük egymást, akkor a világ is szeretni fog minket. Ha veszekszünk, a világ megvet bennünket. Ha itthon nem tudunk békét teremteni, elveszünk,és ezúttal mi leszünk a felelősek. Az idős pap, akit hazalátogatása alkalmából Szendi József veszprémi püspök tiszteletbeli nagypréposti címmel tüntetett ki, a világban szétszórt magyarság egységéről a következőképpen vélekedett:- A szétszórt magyarság komoly része mindig imádkozva várta, mit hoz a jövő. Mi bíztunk abban, hogy rövidesen megjön a változás. Megbocsátás, szeretet, ez a magyarság jövőjének a titka, ebben kell egységet alkotnunk. Politikusi pályájáról egyebek mellett a következőket nyilatkozta Varga Béla:- Sose voltam politikus természet. Találkoztam Gál Gasztonnal, aki az akkori világnak egyik legtisztább, legnagyobb magyarja volt. Ő hívott meg, püspököm hozzájárulásával, a Kisgazdapártba. Ez lett életem fordulópontja. Vállaltam a pesti választást, a parlamenti elnökséget, majd az emigráció vezetését. A magyar emigráció stabil volt és az amerikaiak tiszteletét is elnyertük. Minden amerikai elnök a barátságával tisztelt meg, mindenütt úgy üdvözöltek, mint a le nem mondott parlamenti elnököt. Azt azonban tudtuk, hogy - például 1956-ban - aktív segítségükre nem számíthatunk. Arra a kérdésre: mi a véleménye arról, hogy az új parlamentben egyetlen katolikus pap sincs - Varga Béla a következőket válaszolta:- Nekem mindig az volt a véleményem, hogy a papság ne vegyen részt a politikában. Akkor még ezt nem lehetett ilyen kategorikusan kimondani, mert a felsőház tagjai voltak a püspökök, akiket azzal vádolt a magyar nép, hogy a főurakkal és a nagybirtokosokkal tartanak és akadályozzák az egészséges reformoknak a megszületését. Mert mi földreformért harcoltunk. A katolikus hetilap interjújában végezetül a magyar kisebbségekről mondta el véleményét:- Amikor én a parlament elnöke voltam, akkor Petru Groza volt a miniszterelnök Romániában, aki átjött, a lányát magyarhoz akarta feleségül adni. Ilyen román is volt. Nem elveszett ügy a román-magyar barátság. Ő maga mondta: mi románok és magyarok egymásra vagyunk utalva. Higygyünk abban, hogy Romániában is változás lesz, nem a gyűlölet szellemében, mert a gyűlölet ellen sajnos nem lehet semmit sem tenni.
