Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-15 / 12. szám
MÚLTUNK. TÖRTÉNELMÜNK 23 Az iglói öregdiákok 1928-ban, a harmincéves érettségi találkozó ünnepi vacsoráján Gábor Viktor reprodukciói VEZÉRCSILLAG: A BECSÜLETESSÉG Arany János, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc vagy éppen Kossuth Lajos még egészen bizonyosan nem érettségizett. Egyszerűen azért, mert Magyarországon az érettségi vizsgálatot az 1850-ben rendeleti úton életbe léptetett „Organisationsentwurf’, az osztrák császárság közoktatásügyének megreformálására készített tervezet tette kötelezővé. Az „Entwurfban” érettségi függelékül közölt megjegyzések egyebek között megfogalmazzák azt a Magyarországon mindmáig eleven kérdést: nem az egyetemeknek kellene-e a bebocsátást kérő hallgatókat megvizsgálniok? A fő ellenvetésük, hogy „...a gimnáziumok - minthogy az évek során át ismerték a tanulók eddigi teljesítményeit valamennyi tantárgyban - már bizonyos előzetes ítéletet visznek a vizsgára, ami könnyebbé és biztosabbá teszi azt”. S egy másik aggodalom az egykori „függelékéből másfél száz esztendő múltán is elevenen hat: „nem fajul-e az érettségi puszta emlékezeti teljesítménnyé, s nem válik-e mintegy felső határrá az iskola munkájában”? A választ abban összegezik, hogy a vizsga követelményei „nem a gimnáziumi ismeretek legmagasabb csúcsait írják elő, hanem a tudás szilárd törzsanyagát, ebben azonban nem holt tudást kívánnak, hanem az ismeretek élő feldolgozását”. Ezért - szerintük - a gimnáziumok az oktatásban nem fognak megrekedni az érettségi követelményeinél. Erre aztán később is nagyon eredményesen törekedtek. A hajdanvolt érettségi írásbeli vizsgák tételei szolgálnak rá tanúbizonyságként. „Az erény az igaz boldogság eszköze, s alapja.” Ez volt a címe az 1852-ben írt magyar érettségi értekezésnek. A szabadságharc leverését követő évtizedekben a magyar tételekben tükröződik a politikamentességre való kifejezett tanügyi törekvés. Figyeljük a további tételcímeket: „Életünk legbiztosabb vezércsillaga a becsületesség! - Vallásos műveltségre törekedjél! - Mi hasznára van az embernek, hogy a jövő nincs feltárva előtte? - Az öngyilkosságot menteni nem lehet! - Mi volt a magyarnak Mária Terézia?” Az érettségi előtörténete hazánkban az 1883. évi XXX. törvénycikkel lezárul. Addig - több mint három évtizeden át - a magyar iskolák hallgatólagosan továbbra is az osztrák „Entwurfot” - illetve a nyomában kialakult honi gyakorlatot - vették alapul. De olyanok is akadtak, amelyek még jóval később is nyíltan az osztrák szabálykönyv alapjára helyezkedtek. Az első magyar érettségi utasítás csak 1884-ben jelent meg... CSAK BALLAGÁS ÉS BANKEU? Évtizedekig az volt a fő kérdés: ki jut el az érettségiig? Ötvenkétötvenhárom évvel ezelőtt, az 1937—38-as tanév végén például
