Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-15 / 12. szám
4 POSTALÁDÁNKBÓL \ *>***. \ Vl)V*VU !V & \ % — A Magyar Hírek postarovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. Hosszú évtizedeken át voltam olvasója lapjuknak. A legutolsó szám 1983. október hónapjában érkezett. Most új világ született számomra, amikor az M. H.-et 1990. január első felében megrendeltem. Felbecsülhetetlen az a nagy hozzájárulás, amit a Magyar Hírek levelezőrovatában a külföldi magyarok érdekében tesznek. Nagyszerű, hogy a külföldi magyarok bátran megírhatják véleményüket, politikai vagy társadalmi beállítottságra tekintet nélkül. Ezzel közelebb hozhatjuk a már régen kívánatos és elkerülhetetlen magyar egységet, úgy otthon, mint külföldön! 53 éves kanadai külföldi tartózkodásom után, 1983-ban a Magyarok Világszövetsége meghívott a külföldi egyesületi vezetők konferenciájára. Aki 53 éves külföldi tartózkodás után tér vissza szülőhazájába, annak nagyon nehéz érzelmeit kifejezni. Ugyan mit is fogok mondani fél évszázad távoliét után? A megnyitón az akkori főtitkár méltatta az anyaországon kívül élő magyarok ragaszkodását. Az előadás után feltettem a kérdést; mi van azokkal a magyarokkal, akik a szomszédos államokban élnek? Azok már nem számítanak magyarnak? A főtitkár azzal válaszolt, hogy „Kérem, azok a magyarok, akik a szomszédos kis államokban élnek, azok mind a szocialista testvérállamoknak az állampolgárai! Mi nem avatkozhatunk be a testvérállamok belügyeibe.” Azóta a történelem már meghazudtolta e szavakat. NATKO JÓZSEF TILLSONBURG, ONT.. KANADA Én szerencsésen megúsztam az elmenekülést Rákosi poklából. Ahogy az Andrássy út 60.-ban a kihallgató ávós százados mondta: „Nyomtalanul eltűnhetnél Szibéria haláltáboraiban, mint a magadfajta antikommunista hazafiak ezrei...” Én szerencsés voltam, de a sok ezer és tízezer hazájához, magyarságához és keresztény hitéhez hű mártír gyilkosaiért hogy lehet felelősségre vonást eszközölni és a gaztetteket jóvátenni? Az elüldözött magamfajta értelmiségi embereket haza lehet csalogatni, de a sebhelyek nehezen gyógyulnak be, ha egyáltalán be lehet azokat gyógyítani. De nem is ez a legnagyobb probléma. A nemzet igazi tragédiája abban rejlik, hogy a negyven esztendeje uralkodó proletárdiktatúra lerombolta azt az erkölcsi rendszert, amelyen Szent István országa ezer éven át át tudta vészelni a nemzeti tragédiákat. Ma otthon egy eszménytelen, felelőtlen, dolgozni nem akaró, lusta, önző új generáció nőtt fel. Azok a keresztény erkölcsi értékek, amelyek a mi diákkorunkban a hit- és erkölcstanórákon és a cserkészmozgalmakban belénk lettek plántálva; azok az eszmék és ideálok, melyekért érdemes volt élni, dolgozni, szenvedni és meghalni, ma otthon csak a vezetők vágyálma, de nem élő valóság. A feltámadást már csak az Isten csodálatos kegyelme tudja véghezvinni. Ezért imádkozunk mi idekint már több mint negyven esztendeje. DR. 7.SÁMÁR VILMOS BURLEIGH HEADS. OLD., AUSZTRÁLIA Szívesen olvastam lapjuk 1990/1. számában dédatyánk, gróf Andrássy Manó (1821-1891) „Utazás Kelet-lndiákon" című könyvének ismertetését. Rajzaiban gyönyörködtem. Lapjuk egy múlt évi számának címlapján Széchenyi István lovasképét közölték - ezt is ő rajzolta. Andrássy Manó 1849- ben elmenekült Magyarországról. Testvéröccsét, Andrássy Gyulát, a későbbi miniszterelnököt az osztrákok távollétében halálra ítélték és in effigie, jelképesen, képét bitófára szegezve, fel is akasztották. Batthyány Lajos és a 13 tábornok vagyona részfedezet volt az osztrák kincstárnak a forradalom elleni hadjárat kiadásaira. Még Széchenyi István öngyilkosságának is egyik indítóoka az volt, hogy vagyonát fiainak megmentse. SZÉCHÉNYI ÁGOST AGRÁRMÉRNÖK BÉCS, AUSZTRIA Mi magyarok, erdélyi magyar testvéreinkkel és a román emigrációs közösséggel együtt részt vettünk Bonnban a román követség előtt rendezett tüntetésen. Szintén tiltakoztunk a marosvásárhelyi véres események ellen. A nagykövetet figyelmeztettük, hogy ez soha többé ne forduljon elő. Magyar zászlókkal mutattuk meg a magyar nép szeretetét! A magyar nép büszkeségét védeni és becsülni fogjuk. BÁLINT MIKLÓS WUPPERTAL, NSZK Nagyon csodálkozom a Magyar Hírek szerkesztőségén, hogy a „Kupleráj a Kürt utcában” című cikket a Sajtótükörben ismertette. Hogy egy „bátor”, 24 karátos „zseni”, aki ráadásul még „tizenegy szakmával” is rendelkezik, kuplerájába olyan ígéretekkel csábít be tanítónőket és ápolónőket, hogy
