Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-06-01 / 11. szám
J6 SAJTÓTÜKÖR Fegyverek magánkézben A független demokratikus hírmagazin „Hány szovjet fegyver marad nálunk?” címmel közöl cikket az illegális magyarországi fegyverpiacról.- A szovjet katonáktól eddig is lehetett lőfegyvereket vásárolni - említi meg a cikk ám a szovjet csapatok magyarországi kivonulásának megkezdésével ugrásszerűen megnőtt a kétes üzletek száma. Rákospalotán állítólag már háromezer forintért kitűnő szovjet pisztolyt lehet vásárolni. A rendőrség mindenről tud, de nehéz tetten érni a seftelőket, mert a rendőrök kevesen vannak, és technikai felszerelésük is szegényes. A hetilap információi szerint jelenleg Magyarországon 67 192 személy birtokában 110 266 lőfegyver van. A különböző intézményeknél pedig 46 872 fegyvert tartanak nyilván. A cikkíró véleménye szerint több ezren presztízs-Az amerikai tömegkommunikáció magyarságképének nem éppen szívderítő alakulásáról közli véleményét a gazdasági hetilap főmunkatársa, Hirschler Richárd, aki jelenleg a marylandi egyetemen folytat politológiai tanulmányokat.- Nem hittem a fülemnek - írja a szerző -, amikor a CNN amerikai tévétársaság a marosvásárhelyi ütlegelések drámai képeit eképp kommentálta: „A magyar és a román csőcselék összecsapásának számos áldozata volt.” A pártatlan tájékoztatás szabályainak eleget téve sikerült összemosni, okokból ragaszkodnak egykori kiváltságukhoz. A volt felső- és középszintű állami és pártvezetők önvédelmi pisztolyainak bevonása nehézkesen halad. Elkészült egy törvénytervezet a lőfegyverekről és lőszerekről, amelyet az új országgyűlés meg fog vitatni. Eszerint légfegyvere minden felnőtt állampolgárnak lehet, a gáz- és riasztópisztolyok pedig engedélyhez kötöttek lesznek. A cikk rámutat, hogy miközben új törvény van születőben, sorra követnek el fegyveres támadásokat az országban. Ez arra utal, hogy nagyszámú fegyver van illegálisan az országban. Jelenleg is kilenc gyilkost keresnek! Újabban fegyverrel fenyegettek meg néhány belvárosi butikost abban az esetben, ha nem hajlandó fizetni a védelemért. Alakulóban van tehát a fővárosi maffia. hogy melyik fél az, amelyik élni akar, és melyik az, amelyik nem akar élni hagyni.- Az amerikai magyar emigráció megosztottsága közismert - folytatja Hirschler. - Tom Lantos, a képviselőház magyar származású tagja emberfeletti erőfeszítéseket tesz az egység helyreállítására. Legutóbb március 15-én, a törvényhozás kupolatermében Kossuth mellszobrának leleplezésekor sikerült a különböző szervezetek tagjait összehozni.- A magyar lobby erőtlenségét mutatja - olvassuk a HVG cikkében -, hogy a román forradalom megszemélyesítője, Tőkés László amerikai útja nem vert akkora hullámokat, mint amekkorákat megérdemelt volna. A Kossuthszobor felavatásáról, ahol ő is jelen volt, egyetlen sor sem jelent meg az amerikai sajtóban. A magyar érdekek melletti meggyőző érvelés már csak azért is fontos lenne, mert Washingtonban éleződik a vita a kelet-európai segélypolitikáról: kinek mennyit és milyen célra folyósítsanak. A szerző - miután dicséri az új csehszlovák és A szocialista napilap beszélgetést közöl Fazekas Jánossal, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának egykori tagjával, a román kormány 64 éves, nyugalmazott elnökhelyettesével. A nagy tekintélyű, tapasztalt politikust 1982-ben nyugdíjazták, mert nem volt hajlandó korlátlanul kiszolgálni a Ceausescu-klikket. Fazekas János 15 év után kapott útlevelet Magyarországra. A Népszabadságban közölt beszélgetésben először arról mond véleményt Fazekas János, hogy Petre Roman miniszterelnök Párizsban kijelentette: az önálló magyar iskolákat Erdélyben nem tartja szükségesnek.- Románia jelenlegi miniszterelnökét gyermekkora óta ismerem, egy ideig egy házban laktunk az édesapjával, aki nagyváradi születésű, a spanyol polgárháborúban is részt vett - mondja Fazekas János. - Nagy műveltségű ember volt, jól ismerte a nemzetiségi kérdést. Nagyon sajnálom, hogy Petre Roman nem tanult eleget az édesapjától. Tudnia kellene, hogy Romániában nem lehet miniszterelnök se ő, se más, aki a nemzetiségi kérdést nem lengyel politikai vezetés ügyes amerikai lobbyzását - végezetül hangsúlyozza: Sokáig nem engedheti meg Magyarország magának azt a luxust, hogy távolról figyelje a bőrére menő döntések meghozatalát. Tanulni kellene a japánoktól, az izraeliektől vagy akár a görögöktől, akik hatékony törvényhozási lobbyzással, a közvélemény megdolgozásával tudnak érdekeiknek megfelelő döntéseket kicsikarni. Magyar lobby, hol késel az éji homályban? érti, nem ismeri. A nemzetiségi kérdés egyéni és kollektív jogok összessége. Egy magyar egyetem létrehozása kollektív nemzetiségi jog, mert egy nemzeti közösségnek az igényeit elégíti ki. De odatartozik egy óvoda is, egy bölcsőde, egy színház, egy újság, egy rádió- vagy tévéállomás - mindezt a kormányfő, úgy látszik, még nem tanulta meg. De hogyha politikus akar maradni, meg kell tanulnia. A magyar nemzetiség nem kér többet, mint amennyi van a románnak. Azt viszont nem kéri, hanem követeli, mert jogunk van nemzeti művelődésünkhöz, jogunk van nemzeti kultúránk fejlesztéséhez, jogunk van nemzeti létünk fennmaradásához.- A szomszédok meg kell ismerjék egymást ahhoz, hogy meg is szeressék egymást - mutat rá Fazekas János. Aki a nemzetiségi kérdést belügynek tekinti, az politikai szélhámos. Ahogy az emberi jogokat nem lehet már csak belügyként kezelni, úgy nem lehet a nemzeti kisebbségek jogait sem belügynek minősíteni. Ceausescu diktatúráját - Magyarországot kivéve - az összes szocialista ország passzívan nézte végig. HITI VIÜkCCAZOAlAC M Hl TI VILM 111m Magyar lobby Amerikában Interjú Fazekas Jánossal NÉPSZABADSÁG
