Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-06-01 / 11. szám

J6 SAJTÓTÜKÖR Fegyverek magánkézben A független demokrati­kus hírmagazin „Hány szovjet fegyver marad ná­lunk?” címmel közöl cik­ket az illegális magyaror­szági fegyverpiacról.- A szovjet katonáktól eddig is lehetett lőfegyve­reket vásárolni - említi meg a cikk ám a szovjet csapatok magyarországi kivonulásának megkezdé­sével ugrásszerűen meg­nőtt a kétes üzletek szá­ma. Rákospalotán állító­lag már háromezer forin­tért kitűnő szovjet pisz­tolyt lehet vásárolni. A rendőrség mindenről tud, de nehéz tetten érni a sef­­telőket, mert a rendőrök kevesen vannak, és techni­kai felszerelésük is szegé­nyes. A hetilap információi szerint jelenleg Magyaror­szágon 67 192 személy bir­tokában 110 266 lőfegyver van. A különböző intéz­ményeknél pedig 46 872 fegyvert tartanak nyilván. A cikkíró véleménye sze­rint több ezren presztízs-Az amerikai tömegkom­munikáció magyarságké­pének nem éppen szívde­rítő alakulásáról közli vé­leményét a gazdasági heti­lap főmunkatársa, Hirsch­­ler Richárd, aki jelenleg a marylandi egyetemen folytat politológiai tanul­mányokat.- Nem hittem a fülem­nek - írja a szerző -, ami­kor a CNN amerikai tévé­­társaság a marosvásárhe­lyi ütlegelések drámai ké­peit eképp kommentálta: „A magyar és a román csőcselék összecsapásá­nak számos áldozata volt.” A pártatlan tájékoz­tatás szabályainak eleget téve sikerült összemosni, okokból ragaszkodnak egykori kiváltságukhoz. A volt felső- és középszintű állami és pártvezetők ön­védelmi pisztolyainak be­vonása nehézkesen halad. Elkészült egy törvényter­vezet a lőfegyverekről és lőszerekről, amelyet az új országgyűlés meg fog vi­tatni. Eszerint légfegyvere minden felnőtt állampol­gárnak lehet, a gáz- és ri­asztópisztolyok pedig en­gedélyhez kötöttek lesz­nek. A cikk rámutat, hogy miközben új törvény van születőben, sorra követ­nek el fegyveres támadá­sokat az országban. Ez ar­ra utal, hogy nagyszámú fegyver van illegálisan az országban. Jelenleg is ki­lenc gyilkost keresnek! Újabban fegyverrel fenye­gettek meg néhány belvá­rosi butikost abban az esetben, ha nem hajlandó fizetni a védelemért. Ala­kulóban van tehát a fővá­rosi maffia. hogy melyik fél az, ame­lyik élni akar, és melyik az, amelyik nem akar élni hagyni.- Az amerikai magyar emigráció megosztottsága közismert - folytatja Hirschler. - Tom Lantos, a képviselőház magyar származású tagja emberfe­letti erőfeszítéseket tesz az egység helyreállítására. Legutóbb március 15-én, a törvényhozás kupolater­mében Kossuth mellszob­rának leleplezésekor sike­rült a különböző szerveze­tek tagjait összehozni.- A magyar lobby erőt­lenségét mutatja - olvas­suk a HVG cikkében -, hogy a román forradalom megszemélyesítője, Tőkés László amerikai útja nem vert akkora hullámokat, mint amekkorákat megér­demelt volna. A Kossuth­­szobor felavatásáról, ahol ő is jelen volt, egyetlen sor sem jelent meg az amerikai sajtóban. A ma­gyar érdekek melletti meggyőző érvelés már csak azért is fontos lenne, mert Washingtonban éle­ződik a vita a kelet-euró­pai segélypolitikáról: ki­nek mennyit és milyen célra folyósítsanak. A szerző - miután di­cséri az új csehszlovák és A szocialista napilap beszélgetést közöl Faze­kas Jánossal, a Román Kommunista Párt Politi­kai Végrehajtó Bizottságá­nak egykori tagjával, a ro­mán kormány 64 éves, nyugalmazott elnökhe­lyettesével. A nagy tekin­télyű, tapasztalt politikust 1982-ben nyugdíjazták, mert nem volt hajlandó korlátlanul kiszolgálni a Ceausescu-klikket. Faze­kas János 15 év után ka­pott útlevelet Magyaror­szágra. A Népszabadság­ban közölt beszélgetésben először arról mond véle­ményt Fazekas János, hogy Petre Roman minisz­terelnök Párizsban kije­lentette: az önálló magyar iskolákat Erdélyben nem tartja szükségesnek.- Románia jelenlegi mi­niszterelnökét gyermekko­ra óta ismerem, egy ideig egy házban laktunk az édesapjával, aki nagyvára­di születésű, a spanyol polgárháborúban is részt vett - mondja Fazekas Já­nos. - Nagy műveltségű ember volt, jól ismerte a nemzetiségi kérdést. Na­gyon sajnálom, hogy Pet­re Roman nem tanult ele­get az édesapjától. Tudnia kellene, hogy Romániá­ban nem lehet miniszterel­nök se ő, se más, aki a nemzetiségi kérdést nem lengyel politikai vezetés ügyes amerikai lobbyzását - végezetül hangsúlyozza: Sokáig nem engedheti meg Magyarország magá­nak azt a luxust, hogy tá­volról figyelje a bőrére menő döntések meghoza­talát. Tanulni kellene a ja­pánoktól, az izraeliektől vagy akár a görögöktől, akik hatékony törvényho­zási lobbyzással, a közvé­lemény megdolgozásával tudnak érdekeiknek meg­felelő döntéseket kicsikar­ni. Magyar lobby, hol ké­sel az éji homályban? érti, nem ismeri. A nemze­tiségi kérdés egyéni és kol­lektív jogok összessége. Egy magyar egyetem lét­rehozása kollektív nemze­tiségi jog, mert egy nemze­ti közösségnek az igényeit elégíti ki. De odatartozik egy óvoda is, egy bölcső­de, egy színház, egy újság, egy rádió- vagy tévéállo­más - mindezt a kormány­fő, úgy látszik, még nem tanulta meg. De hogyha politikus akar maradni, meg kell tanulnia. A ma­gyar nemzetiség nem kér többet, mint amennyi van a románnak. Azt viszont nem kéri, hanem követeli, mert jogunk van nemzeti művelődésünkhöz, jogunk van nemzeti kultúránk fej­lesztéséhez, jogunk van nemzeti létünk fennmara­dásához.- A szomszédok meg kell ismerjék egymást ah­hoz, hogy meg is szeressék egymást - mutat rá Faze­kas János. Aki a nemzeti­ségi kérdést belügynek te­kinti, az politikai szélhá­mos. Ahogy az emberi jo­gokat nem lehet már csak belügyként kezelni, úgy nem lehet a nemzeti ki­sebbségek jogait sem bel­ügynek minősíteni. Ceau­­sescu diktatúráját - Ma­gyarországot kivéve - az összes szocialista ország passzívan nézte végig. HITI VIÜkCCAZOAlAC M Hl TI VILM 111m Magyar lobby Amerikában Interjú Fazekas Jánossal NÉPSZABADSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents