Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-15 / 10. szám
HAZAI KÖRKÉP 49 LÁTOGATÁS JAKOVITS JÓZSEFNÉL Vagyok, aki vagyok „Maga jobban tudja, hogy nálunk nem volt progresszió a képzőművészetben. Sőt nagyon kevés jó művészet volt. Kivéve a parasztit, a templomi barokkot. No és az őrülteket és a szenteket... A paradicsomból kizártak szerencsére megteremtették a magukét. Greco, Csontváry, Grünewald, Arp, Huelsenbeck, Kandinsky, Klee, Max Ernst és Vajda Lajos..." - e kemény ítéletet New Yorkban vetette papírra egy magyar szobrász, Jakovits József. Budapesten beszélgetünk a művésszel, nyolcvanadik születésnapja után. Mintha azt a párbeszédet kezdené újra, amelyet a televízió Stúdió című kulturális műsorában folytatott Vinkó Józseffel. „A szabadság több mint az élet” - hallhatták a magyar televíziónézők Jakovits József ars poeticáját, éppen akkoriban, amikor néhány nap múlva a nagy kelet-európai társadalmi, politikai megmozdulások is elkezdődtek. A szabadság szobrásza - így nevezte öt nyolcvanadik születésnapja alkalmából az egyik munkásságát méltató írás. Ez a meghatározás arra a gondolatra felel, amely kezdettől fogva meghatározza Jakovits szemléletét. Belülről kifelé élni, az igazi értékek, a szó valódi értelmében vallásos 2 3 1. Kéz, 1958-60 2. Házi oltár, 1989 3. Kabala. 1989 FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ művészet igézetében - ez a felfogás jellemezte annak a művészkörnek a gondolkodását, amelyhez a fiatal Jakovits József csatlakozott a negyvenes évek közepén, ezt a szellemiséget képviselik az ő szobrai, festményei, grafikái is. A konstruktív-szürrealisztikus, a népművészet lényegi érdekeihez visszanyúló, segítségükkel a kor legalapvetőbb kérdéseit kifejező törekvések meghatározó jelentőségű alakja a fiatalon elhunyt Vajda Lajos (1908-1941) volt, művészete az autodidakta Jakovits József számára is döntő impulzusokat adott. Megint csak jelképes erejű, hogy évtizedeken keresztül azon a rekamién aludt, amelynek ágyneműtartóját Vajda Lajos művei töltötték meg. Ez a rekamié, ez az igen érdekes művészettörténeti rekvizitum, ma abban a Dob utcai lakásban áll, ahová a szobrász 1987-es, Amerikából való hazatelepedése után költözött. Pályáját azonban abban a villában kezdhette, amelyben a há-