Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-15 / 10. szám
24 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK rályság 1919 után nemzetközileg elszigetelt helyzetben volt. így az új hatalom számára szinte létkérdéssé vált, hogy ezt az elszigeteltséget áttörje. Ennek egyik fontos lehetőségét kínálta a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolatok mielőbbi megteremtése. A politikai-külpolitikai érdekek mellett fontossá tette ezt a magyar katolikus egyház helyzete is. A trianoni határok ugyanis a történelmi Magyarország egyházmegyéinek többségét két vagy három részre szabdalták, így zavaros egyházkormányzati állapotok keletkeztek. A kormány sürgetésére 1920 tavaszán - még a békeszerződés aláírása előtt - Csernoch János bíboros hercegprímás Rómába utazott, hogy lépéseket tegyen a diplomáciai kapcsolatok felvételére. A Vatikán eleinte halogatta a követküldést. A Szentszék végül is 1920. április 14-én értesítette a magyar kormányt, hogy felveszi a kapcsolatokat Magyarországgal, és első nunciusként Schioppa Lorenzót nevezte ki. Az első vatikáni magyar követ az a gróf Somssich József lett, aki az egymást követő kormányok külügyminisztereként a kapcsolatfelvételt szorgalmazta. Az 1920. október 2-i püspökkari konferenciának az elnöklő Csernoch bíboros már beszámolhatott a budapesti nunciatúra felállításáról, de a technikai-anyagi kérdések még megoldásra vártak. A püspöki kar a kormánnyal egyetértésben úgy határozott, hogy a katolikus vallásalap terhére megvásárolják a budai várnegyedben, a Dísz tér 4-5. sz. alatti épületet, József főherceg palotáját. Ebben a palotában működött azután a nunciatúra egészen 1945 tavaszáig. A Horthy-korszakban Budapesten állomásozó nunciusok Lorenzo Schioppa (1920-1925), Cesare Orsenigo (1925-1930) és Angelo Rótta (1935-1945) voltak, a vatikáni magyar követek pedig gróf Somssich József (1920- 1926), Verseghy Nagy Elek (1926-1928), Barcza György (1928-1938) és báró Apor Gábor (1938-1945). A nunciusok közül kétségtelenül a másfél évtizedig itt élő Rótta érsek bizonyult a legnépszerűbbnek. Magyarország és a Szentszék között soha nem jött létre konkordátum, és megkötésére 1920 után sem került sor. Nálunk ugyanis nem volt szükség erre, mert a magyar katolikus egyház szabadságát, jogait és státusát nem fenyegette az államhatalom, anélkül is biztosítva volt a harmonikus együttműködés. Végül is kitűnt, hogy a pontokba foglalt, nemzetközi jogi értékű konkordátum kötöttségeinél jobban megfelelt mindkét fél érdekeinek az együttműködés kialakult formája. így az 1927. évi intesa semplice - egyszeri, konkrét megállapodás - és az 1964. évi részmegállapodás volt a legmagasabb szintű egyezmény Magyarország és a Szentszék között a XX. században. Rótta ezreket mentett Angelo Rótta nuncius kiemelkedő szerepet töltött be Budapesten az 1938. évi Eucharisztikus Horthy kormányzó és felesége a Vatikánban. 1936-ban
