Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-15 / 10. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A SZENTSZÉK ÉVSZÁZADAI 25 Februárban teret neveztek el Esztergomban Mindszenty József bíborosról, a koncepciós perek egyik áldozatáról. Agostino Casaroli és Paskai László bíborosok az avatóünnepségen Világkongresszus alkalmával, és történelmileg maradandó lett a szerepe a háborús években s főként a tragikus 1944-es esztendőben is. Angelo Rótta (1872-1965) 1922-től címzetes püspök, majd címzetes érsekként lett budapesti nuncius. Kiváló kapcsolatai voltak a magyar egyháziakkal éppúgy, mint a közélet szereplőivel. Köztiszteletnek örvendett, és ezt igazolta 1944-ben, az üldözöttek mentése érdekében kifejtett elévülhetetlen működésével is. Angelo Rótta a Sztójay-kormány első zsidóellenes rendszabályainak publikálásakor felkereste a miniszterelnököt, és követelte a humánus eljárást mindazokkal szemben, akiknek a származásukon kívül nem volt semmi más bűnük. A jól tájékozott vatikáni diplomácia már ismerte a deportált zsidók tragikus sorsát. Rótta nuncius 1944-ben tízezrével írta alá azokat az oltalomleveleket, amelyek a Szentszék, a pápaság diplomáciai és spirituális tekintélyére támaszkodva igyekeztek védelmet adni az üldözötteknek. A deportálások megkezdésekor, 1944. május 15-én Rótta - aki a német megszállás ellenére a helyén maradt, hogy segíthessen - formális tiltakozó jegyzéket küldött a kormányhoz. Lépéseit igyekezett összehangolni a tétovázó hercegprímással és a püspöki karral, hogy annak nagyobb nyomatéka legyen, sajnos, ebben nem mindig talált kellő támogatásra. A püspökök közül főként báró Apor Vilmos győri püspökre számíthatott. Rótta magatartása további erkölcsi és politikai megerősítést nyert magától XII. Pius pápától. Róma felszabadulása után, 1944. júniusában a pápa táviratot intézett Horthyhoz, amelyben a deportálások azonnali leállítását sürgette. Ezzel összhangban, Rótta 1944. június 27-én levélben fordult Serédi hercegprímáshoz, hogy a püspöki kar ünnepélyes és nyilvános szószéki tiltakozást tegyen a deportálások ellen. Valószínű e két lépésnek is szerepe volt abban, hogy végre 1944. június 29-én megszületett a deportálások ellen tiltakozó közös pásztorlevél, amely azonban - a kormány ügyes taktikai lépései nyomán - mégsem került felolvasásra. Annyit azonban elértek, hogy a vidéki zsidók deportálása után, a budapesti gettó kiürítése - egyelőre - halasztást nyert. A két ország diplomáciai kapcsolatainak rendezését készítette elő Horn Gyula januári vatikáni látogatása, akit fogadott II. János Pál pápa. katolikus egyházfő Rótta és munkatársainak diplomáciai lépései és gyakorlati akciói több tízezer magyar zsidó életét mentették meg. Ezt a bátor kiállást a Szövetséges Ellenőrző Bizottság azzal „honorálta”, hogy mint a „fasiszta kormánynyal együttműködő” diplomatát, kiutasította Magyarországról. Politikai játékok Rótta érsek távozásával nem szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok. Mindkét fél úgy tekintette, hogy a diplomáciai kapcsolatok „szünetelnek”. Az 1945 és 1948 közötti években a diplomáciai viszony helyreállításának kérdése a nagypolitika és a magyar belpolitikai küzdelmek részévé vált. Mindszenty József hercegprímás római emlékirataiban is olvasható beszámolói a kapcsolatok rendezésének szándékáról tanúskodnak. A „politikai játék” azonban azt eredményezte, hogy amikor a kormány érdeke lett volna a kapcsolatok helyreállítása, az egyház nem szorgalmazta azt, és viszont, amikor Róma vagy a magyar egyház akarta, a kormányzat gáncsolta el e törekvést. 1948-tól lekerült a kérdés a napirendről, az el- és bezárkózás politikája következett. Ennek tragikus következménye lett, hogy a magyar egyház legális kapcsolatait is meggátolták a Szentszékkel. Némi javulást csak az 1964. évi részmegállapodás eredményezett, amely lehetővé tette a püspökök és a Szentszék érintkezését, másrészt megteremtett egy olyan formát, amely a kormány és a Szentszék közötti folyamatos kapcsolatokat biztosította. Ettől kezdve évente kétszer - tavasszal és őszszel - Budapesten, illetve Rómában találkoztak a tárgyaló felek, hogy - a diplomáciai kapcsolatokat helyettesítendő - tárgyaljanak a vitás kérdésekről. Ez a kapcsolat végül is gyümölcsöző volt, ha a bíboros államtitkár magyarországi és a magyar vezetők vatikáni látogatásaira gondolunk. A normalizálás napjainkra vált lehetségessé, és a pápa, II. János Pál magyarországi zarándokújával fog beteljesedni. GERGELY JENŐ
