Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-01 / 1. szám
5# VITA ZSIDÓKÉRDÉS ITT ÉS MOST Integráció és identitás A kerekasztal-beszélgetés részvevői közül többen foglalkoztak a zsidó identitás elfojtásának jelenségével, amely együtt járt a kommunista típusú társadalomba való integrálódással. A legtöbb zsidó családban - mondta Hanák Péter - otthon is, lélekben is és kifelé is tiltott volt a zsidóság megváltása vagy elfogadása. Nem szégyenkezés volt, hanem tabu, amit nem lehetett kimondani. Karády szerint a kádercsaládokban a zsidó identitás teljes tabu alá esett. Erről nemcsak hogy nem beszéltek, de a gyerekek nem is tudták a származásukat. Az elpusztult nagyszülőkről sem beszéltek vagy csak általánosságzett egy újfajta, sajátos káder-antiszemitizmus. Mert az éppen berendezkedő Kádár-rezsim baloldali ellenzékében bukkant fel először, hogy a romantikus, derék népi káderrel szemben minden rosszat a zsidó káderek csináltak, akik 1953 előtt fő felelősei voltak a sztálinizmusnak, utána meg bezzeg köpönyeget fordítottak és Nagy Imre hívei, revizionisták lettek. Tehát óhatatlanul felmerült, hogy nem maradt más lehetőség, mint a saját identitás megtalálása valamilyen formában és az ahhoz való visszatérés. Varga László: „Nem kerülhető meg az 1967-es hatnapos háború. Pontosabban az a folyamat, hogy az elhallgatott zsidóidentitásnak egy lassan kibontakozó, de változatlanul elfojtott tudata konfliktushelyzetbe került 1967-ben, amikor zsidóként szeretett volna azonosulni Izrael állammal, de megosztó kettősség, vagy nem is kettősség - hármasság. Ugyanabban a fennmaradt zsidó családban lehetett például izraeli kivándorolt vagy nyugatra emigrált családtag, lehetett üldözött polgár, akit kitelepítettek és a Hortobágyon élte meg az ötvenes évek elejét, lehetett prominens pártfunkcionárius vagy ÁVH-s tiszt is. Tehát még a sztálini korszak zsidóságát sem szabad egységesen a rendszer kiszolgálói között látni, hanem tisztázni kell ezt a megosztottságot. Egy gondos felmérés az áldozatok közt valószínűleg éppen annyi zsidót azonosíthat, mint a párthívek között. ban, hogy ők régebben meghaltak. Szóval maximális identitáselfojtás történt. Szabó Miklós ehhez hozzátette: 1957-ben keletke