Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-01 / 1. szám

VITA 57

fimgi ’ t vWIIPÍiSl \ ■ Vilii'

1 - m

w T?íiíigr1 —

_________

u .

A II. világháború során elpusztított magyar zsidó áldozatok emlékműve a Dohány utcai zsinagóga temetőkertjében. Vf'ga Imre alkotása

FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ

ji nemzet” fogalma - ezzel párhuzamosan indult meg a zsidóellenes törvényhozás jg. A mássággal szembeni intolerdhcia nagyon erőssé vált, és tragikus következményekkel járt egy olyan országban, amelynek nem voltak demokratikus hagyományai. A harmadik zsidótörvény faji törvény volt, megtiltotta a zsidónak nem zsidóval való házasságát, sőt a nemi érintkezést is. Ez a törvény volt a talaja a német megszállás idején bekövetkezett magyar holocaustnak.

Antiszemitizmus a holocaust után

Hanák Péter utalt arra, hogy körülbelül félmillió magyar zsidó esett áldozatul a holocaustnak. Azok száma, akik 1945-ben viszszatértek, körülbelül kétszázezerre tehető. A túlélők - mint Karády Viktor ehhez hozzáfűzte

ellentmondásos fogadtatásban részesültek. Egészen más dolog volt sajnálni az üldözötteket - mondta - és megint más fogadni őket olyan helyzetben, amikor visszakérték a nekik járó értékeket. Egy másik elválasztó tényező az volt Karády szerint, hogy míg a zsidóság felszabadult az életveszélyből, az ország túlnyomó többsége vereségként, a függetlenség elvesztéseként élte át az 1945-ös háború végét. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy míg a demokratikus országokban a közvélemény osztozott a zsidóság gyászában a történelmileg példátlan tragédia fölött, Magyarországon csönd fogadta a visszatérő zsidóságot. Darvas József egyik cikkében - említette meg Karády - az olvasható, hogy a zsidóság szenvedései nem különös szenvedések, mert az egész magyar nép szenvedett a régi rendszerben.

Vajon a visszatérők fogadtatásának körülményeivel összefüggésben van-e az a tény - vetette fel ezután Hanák Péter -, hogy a Magyarországon maradt mintegy százezer főnyi zsidó értelmiségi és tisztviselő réteg nagy része a marxista ideológiához, a kommunista párthoz csatlakozott?

Szabó Miklós, némileg módosítva Hanák kijelentését, úgy vélekedett, hogy a zsidóság megoszlott a szociáldemokrácia és a kommunista párt között. Karády Viktor szerint sokan a marxizmus felé fordultak a halálveszélyből épphogy megszabadult zsidóságból, ám mások a cionizmus felé tájékozódtak - és meg kell említenem, hogy a Kisgazdapártban is volt prominens zsidó csoport, nagypolgárok, mégpedig elit pozícióban. Azért szükséges erről beszélni - tette hozzá -, mert a sztálinista korszakon végigvonult bizonyos, gyakran a családokat is