Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-01 / 1. szám

52 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK „Magyar kultúrás és székely" A KÖZTÁRSASÁGI NAGY GYÖRGY PÁLYÁJA Napjaink előítéletektől és politikai kényszerektől megszabaduló történettudománya immár elvégezheti a teljes nemzeti múlt vizsgálatát. Figyelmét korábban elhallgatott eseményekre is kiterjesztheti. Idetartozik Nagy György életútja, amelynek bemutatását a Magyar Köztársaság kikiáltása is indokolja. Fiatalon, 1923. március 30-án, 43 éves korában ragadta el a ha­lál, de élete valóságos történeti korszakokon ível át. Hiszen gye­rekkora még az úgynevezett bol­dog Ferenc József-i időkre, a kie­gyezés után felgyorsuló ipari, tár­sadalmi fejlődés éveire esett. A századfordulón azonban, amikor Nagy György befejezte jogi ta­nulmányait, már megjelentek az 1867-ben megalkotott államala­kulat, az Osztrák-Magyar Mo­narchia válságjelei, majd ezek ki­teljesedve - és az első világhábo­rú által felgyorsítva - a Monar­chia válságához, felbomlásához vezettek. 1879. november 5-én Szászse­besen, székely nemesi családban született. Középfokú tanulmá­nyait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, ahol életre szólóan kialakult hű­sége, ragaszkodása, egyben mély aggodalma is az erdélyi magyar­ság további sorsának alakulása iránt. Érettségije után a Budapesti Királyi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szer­zett diplomát. Tanulmányai so­rán elsősorban a francia forrada­lom eszméi és azoknak Magyar­­országra, a magyar politikai gon­dolkodásra gyakorolt hatása ra­gadta meg. Am az 1848^49. évi polgári forradalom és szabadság­­harc, benne különösen Kossuth személyisége, majd 1867 után a hozzá közel álló függetlenségi párt eredeti közjogi és liberális programja is nagy hatást gyako­rolt rá. Ebből a három szellemi forrásból, tudatosan vállalt élet­­felfogásából formálódott vélemé­nye a századforduló Magyaror­szágáról, ami egyben tettekre ser­kentő erőforrássá is vált számára. Ilyenképpen lépett a napi politi­ka mezejére. Útjának fontos állo­mása többek között az 1906-os országgyűlési választásokon füg­getlenségi párti programmal szer­zett mandátuma. A darabontkor­mány, az udvari önkény idején megfogalmazódott benne a köz­társaság kivívásának gondolata. 1908-ban szakított pártjával, és megalakította a Függetlenségi és ’48-as Balpártot: Életének kiemelkedő állomása 1912-re tehető, amikor Hódmező­vásárhelyen megalakította az Or­szágos Köztársasági Pártot, majd ennek betiltása után az Országos Kossuth Lajos Pártot. 1918-ban Budapesten újra életre hívta köz­­társasági pártját, amely 1918. de­cember elején egyesült Károlyi függetlenségi pártjával. Az ellen­­forradalom első éveiben is több kísérletet tett a köztársasági párt újjáalakítására. Ez a rendszer azonban a köztársaságot a nem­zet testétől idegen forradalmak­kal azonosította, ezért próbálko­zásait erőszakkal fojtotta el. Már betegen vállalta a perbe fogott Károlyi Mihály védelmét az elle­ne indított hűtlenségi perben. Utolsó hónapjait, csaknem tel­jesen vakon, kínzó fájdalmak kö­zepette élte, ám lediktálta még a Károlyi Mihály védelmét tartal­mazó, több száz oldalas tanul­mányértékű ügyiratot. Alig-alig olvasható kézzel írott levelében családjától búcsúzott. Utolsó sza­vai ezek voltak: „Megyek már hozzád, Kossuth Lajos”. Nagy György olyan történeti korszakokban követelte a köztár­sasági államformát, amikor ezt a fennálló hatalom tiltotta, és a lé­tező pártok, politikai irányzatok Kaáli Nagy György, Nagy György Kanadában élő fia, édesapja hódmezővásárhe­lyi síremlékének avatásán FOTÓ: BALÁZS ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents