Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-01 / 1. szám
52 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK „Magyar kultúrás és székely" A KÖZTÁRSASÁGI NAGY GYÖRGY PÁLYÁJA Napjaink előítéletektől és politikai kényszerektől megszabaduló történettudománya immár elvégezheti a teljes nemzeti múlt vizsgálatát. Figyelmét korábban elhallgatott eseményekre is kiterjesztheti. Idetartozik Nagy György életútja, amelynek bemutatását a Magyar Köztársaság kikiáltása is indokolja. Fiatalon, 1923. március 30-án, 43 éves korában ragadta el a halál, de élete valóságos történeti korszakokon ível át. Hiszen gyerekkora még az úgynevezett boldog Ferenc József-i időkre, a kiegyezés után felgyorsuló ipari, társadalmi fejlődés éveire esett. A századfordulón azonban, amikor Nagy György befejezte jogi tanulmányait, már megjelentek az 1867-ben megalkotott államalakulat, az Osztrák-Magyar Monarchia válságjelei, majd ezek kiteljesedve - és az első világháború által felgyorsítva - a Monarchia válságához, felbomlásához vezettek. 1879. november 5-én Szászsebesen, székely nemesi családban született. Középfokú tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, ahol életre szólóan kialakult hűsége, ragaszkodása, egyben mély aggodalma is az erdélyi magyarság további sorsának alakulása iránt. Érettségije után a Budapesti Királyi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett diplomát. Tanulmányai során elsősorban a francia forradalom eszméi és azoknak Magyarországra, a magyar politikai gondolkodásra gyakorolt hatása ragadta meg. Am az 1848^49. évi polgári forradalom és szabadságharc, benne különösen Kossuth személyisége, majd 1867 után a hozzá közel álló függetlenségi párt eredeti közjogi és liberális programja is nagy hatást gyakorolt rá. Ebből a három szellemi forrásból, tudatosan vállalt életfelfogásából formálódott véleménye a századforduló Magyarországáról, ami egyben tettekre serkentő erőforrássá is vált számára. Ilyenképpen lépett a napi politika mezejére. Útjának fontos állomása többek között az 1906-os országgyűlési választásokon függetlenségi párti programmal szerzett mandátuma. A darabontkormány, az udvari önkény idején megfogalmazódott benne a köztársaság kivívásának gondolata. 1908-ban szakított pártjával, és megalakította a Függetlenségi és ’48-as Balpártot: Életének kiemelkedő állomása 1912-re tehető, amikor Hódmezővásárhelyen megalakította az Országos Köztársasági Pártot, majd ennek betiltása után az Országos Kossuth Lajos Pártot. 1918-ban Budapesten újra életre hívta köztársasági pártját, amely 1918. december elején egyesült Károlyi függetlenségi pártjával. Az ellenforradalom első éveiben is több kísérletet tett a köztársasági párt újjáalakítására. Ez a rendszer azonban a köztársaságot a nemzet testétől idegen forradalmakkal azonosította, ezért próbálkozásait erőszakkal fojtotta el. Már betegen vállalta a perbe fogott Károlyi Mihály védelmét az ellene indított hűtlenségi perben. Utolsó hónapjait, csaknem teljesen vakon, kínzó fájdalmak közepette élte, ám lediktálta még a Károlyi Mihály védelmét tartalmazó, több száz oldalas tanulmányértékű ügyiratot. Alig-alig olvasható kézzel írott levelében családjától búcsúzott. Utolsó szavai ezek voltak: „Megyek már hozzád, Kossuth Lajos”. Nagy György olyan történeti korszakokban követelte a köztársasági államformát, amikor ezt a fennálló hatalom tiltotta, és a létező pártok, politikai irányzatok Kaáli Nagy György, Nagy György Kanadában élő fia, édesapja hódmezővásárhelyi síremlékének avatásán FOTÓ: BALÁZS ISTVÁN
