Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-15 / 8. szám
SPORT 55 A lelátóról jelentjük... Március 15-én rendezte újabb diák futóversenyét az újjáalakult MAC, a híres Magyar Atlétikai Club, amelynek díszelnöke dr. Meleghy Gyula, a Magyarok Világszövetsége elnökségének Németországban élő tagja. A klub szervezte azt az ünnepséget is, amelynek keretében századik születésnapjának emlékére megkoszorúzták Terstyánszky Ödön sírját, aki 1928-ban Amszterdamban nyerte a kardvívás olimpiai bajnokságát. * * * Bátorfi Zoltán - az asztalitenisz Európa-bajnoknő Bátorfi Csilla tizenöt éves öccse - óriási bravúrt hajtott végre. A Zugbrücke Grenzau elleni kupamérkőzésen győzött a kínai exvilágbajnok Jang Han-hua (a döntő játszmában 15:20-ról) és Böhm, a nyugatnémetek egyik legjobbja ellen. Ezzel a Postás együttese az elődöntőbe jutott. * * 5|C Négy szakosztállyal (asztalitenisz, tenisz, vívás és karate) működik a decemberben megalakult budapesti Maccabi sportegyesület, a zsidó fiatalok sportklubja. Otthonukat a budai Sas-hegy lábánál lévő Közért sporttelepen alakították ki, amelyet egyelőre bérbe vettek. * * * Bagyula István, az Egyesült Államokban tanuló tehetséges rúdugró, saját rekordját (570 cm) beállítva nyerte New Yorkban az amerikai fedettpályás bajnokságot, és a téli Grand Prix pontversenyben is vezet. Molnár Tamás, a másik tengerentúlon diákoskodó magyar atléta Nebrascában 200 és 400 méteren csaknem rekordot javítva aratott kettős sikert. * * * A Népsport, a népszerű sport napilap, amely március 1-jétől kezdve az ott dolgozó újságírók által alapított önálló kft. kétszázezres példányszámban megjelenő kiadványa, megszavaztatta olvasóit. Ezek szerint Limperger Zsolt, a Fradi fiatal középpályása, Bácsi Sándor, az újpestiek gólkirálya és Sallai Sándor, a Honvéd lassan már veteránnak számító hátvédje a három legjobb, itthon játszó magyar labdarúgó. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége, jórészt a magyar csapat társadalmi alapítvány bevételéből, erre az évre több mint ötvenmillió forintos támogatást szavazott meg a barcelonai olimpiára készülő versenyzők, edzők és a szövetségek számára. * * * A munkaügyi döntőbizottság jogtalannak minősitette Bicskei Bertalan szövetségi kapitány felmentését, és így, mivel már Mészöly Kálmán munkához látott, jelenleg két kapitánya is van - legalábbis jogi értelemben - a magyar labdarúgásnak. A szövetség azonban megfellebbezte a határozatot. * * * Komáromi Tibor háromszoros világbajnok birkózónak már túl sokat kellene fogynia ahhoz, hogy továbbra is a 82 kilós kategóriában indulhasson, és így a jövőben a 90 kilósok között versenyez majd. * * * A dániai világbajnokságon alaposan leszerepelt, a harmadik vonalba visszaesett női kézilabda-válogatott élére Laurencz László személyében új edző került. Az ismert szakember Bécsben is dolgozott, s jelenleg a bajnok Építők csapatát vezeti. * * * Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász a nyugatnémet Hohenlohe együttesének szakvezetője lett. A magyar válogatott éléről tizenhét éves eredményes működés után elmozdított Bordán Dezső utódaként pedig egykori tanítványa, a korábban Svájcban edzősködött Donáth Ferenc irányítja a legjobbak felkészülését. * * * Az Ybl Építőipari Innovációs Bank háromszázezer forintos alapítványt hozott létre a labdarúgó-utánpótlás támogatására. Az alapítvány névadója Puskás Ferenc, az aranycsapat kapitánya, aki jelenleg Ausztráliában edzősködik. Ki segít a magyar sporton? Bajban van a magyar sport. A rendkívül súlyos gazdasági helyzetben a költségvetés nem képes elegendő támogatást nyújtani a megfelelő működéshez. Ebbe azonban nem lehet belenyugodni. A magyar sportegyesületek sürgős segítséget kérve S. O. S. felhívással fordultak még a régi országgyűléshez. „A magyar sport életben maradásáért az egész társadalom felelős” - szögezte le a petíció, és felhívta a parlamenti képviselők figyelmét arra, hogy amennyiben a magyar sport nem kap sürgős anyagi segítséget, az végzetes következményekhez vezethet. A felhívást a Sportegyesületek Szövetsége kezdeményezte, amely érdekképviseleti szervezetként még 1989 decemberében alakult meg. Ezt követően - a valós nehézségekkel szembenézve - alapos felméréssel állapították meg, hogy a legjelentősebb negyven magyar sportegyesületnek az 1990-es költségvetéséből 370 millió forint hiányzik. Mindehhez tudni kell, hogy a sportegyesületek korábban négy forrásból szerezték bevételeiket: 1. állami támogatásból; 2. szakszervezetek és vállalatok hozzájárulásából; 3. szponzoroktól; 4. saját erőből (tagdíjakból, belépők árából, televíziós jogdíjakból, reklámokból, vállalkozásokból). Az állami támogatás összege azonban egyrészt állandóan csökkent, másrészt jelentősen vesztett értékéből, hiszen közben a költségek a száguldó inflációval együtt emelkedtek. Jó példa erre, hogy a nagy múltú MTK, az egyik legjelentősebb sportegyesület, amely 13 szakosztályában mintegy 1600 sportolót foglalkoztat, négy-öt évvel ezelőtt még 20-25 millió forinttal gazdálkodott. Erre az évre viszont a legnagyobb takarékosság mellett is mintegy 80 millióra volna szüksége. Ezért áll a szakadék szélén, a teljes összeomlás előtt a magyar sport, ha csak az új parlament nem segít - sürgősen. V. D.
