Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-01 / 7. szám
HAZAI KÖRKÉP 57 Kell a jó könyv? A MINDENHATÓ PIAC ÉS VADHAJTÁSAI Vitathatatlan az elmúlt évtizedeknek az az érdeme, hogy a klasszikus irodalmat eljuttatta a családi könyvespolcokra, de cáfolhatatlan az a tény, hogy az értéktelennek vagy rázósnak ítélt szerzők könyveit elzárták a magyar olvasó előtt. A szomjúság pedig még a nyomorúságos gazdasági helyzetben is meghatározó: soha nagyobb érdeklődés nem volt a könyvek iránt, és úgy tűnik, a kiadók azonnal készek is ezt az igényt kielégíteni. A könyv persze jó üzlet is; ezt mutatja az a tény, hogy a könyvkiadást korábban uraló 23 állami kiadó mellett szinte gomba módjára szaporodnak a magánkiadók. Jelenleg több mint 400 van belőlük. Hogyan ítélik meg a mai helyzetet a terjesztők, a kiadók, a boltosok? Erre kerestek választ munkatársaink. Ahogy a terjesztő látja A könyvkiadás változását legjobban a könyvkereskedők látják át, hiszen nekik kell a portékát eladni. Az egyik legnagyobb könyvterjesztő, a Téka Könyvértékesitő, Könyvtárellátó és Könyvkiadó Vállalat. Igazgatója Drucker Tibor, közel harminc éve dolgozik a szakmában:- Az elmúlt évtizedekben azt a felfogást tartottuk egyedül üdvözítőnek, hogy a kultúrának minden ága kapja meg a maximális állami támogatást. A könyvkiadó kiadta, a könyvterjesztő megvásárolta tőle a könyvet. Ehhez mindketten állami támogatást kaptak. Ha a könyv a kutyának sem kellett, akkor sem volt baj. Klasszikus kulturális értékek egész sora látott napvilágot. Mégis sok olyan mű nem jelenhetett meg, aminek most minél hamarabb el kell jutnia az olvasóhoz. Persze, ez sem ilyen egyszerű. A szabadság rosszul felfogott értelmezésében fennáll a veszélye annak is, hogy a tömegesen megjelent könyvek úgy árasztják el a piacot, hogy háttérbe szorítják az igazi értékeket. Például a pornóirodalomnak nem lenne szabad kiütnie a nyeregből a jó könyveket. A nagy kultúrájú, a demokráciát régóta ápoló országokban korlátok között tartják e könyvek megjelenésének helyét, formáját, lehetőségét. Nálunk meg? Tessék megnézni egy-egy utcai árus kínálatát ... A könyvszakmában bekövetkezett másik változás, hogy minimálisra csökkent az állami támogatás, megindult a piacgazdaság. Ez egészen másfajta gondolkodásmódot, a vállalkozás, a kezdeményezés lehetőségét „kényszeritette” a szakmára. Ami persze kitűnő dolog. Azon viszont el kell gondolkodni, hogy Magyarországon a védőernyőt úgy vették le a terület feje fölül, hogy - az állami támogatás megvonásával egy időben - egy nem igazán működő gazdaság képtelen támogatást adni a kultúrának, s ezen belül a könyvkultúrának. Jelentős változások tapasztalhatók a könyvkereskedelemben is. Magánterjesztők egész sora jelent meg, kivonultak az utcára a könyvvel. Elsősorban a gyorsan fogyó különlegességekre építenek. Tévedés ne essék, ezeknek is van létjogosultsága, ám nem pótolják a könyvkereskedelemnek azokat a bevált, évszázados hagyományait, amelyek a fejlett országokban mindenhol működnek. Nem hiszem, hogy az aluljárók árusai tönkretehetik a racionális könyvkereskedelmet, de bizonyos gondokat okoznak. Nagyon sok kisterjesztő - sokszor külön megfizetve a nyomdát - napok-
