Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-04-01 / 7. szám

10 KRÓNIKA MÉG CSAK EGY ESZTENDEJE Kárpátalján nélkülük nem lehet politizálni Általában a kerek évfordulókat ünnepük, és nagyon is vitatható, hogy az első mennyire az. A kárpát­aljai magyarok mégis ünnepség kere­tében méltatták szövetségük megala­kulásának első évfordulóját. S ez in­dokoltnak is látszik, hiszen - mint az ünnepségen kifejtették - a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megalakulása nem csupán az elmúlt negyvenöt év, hanem az egész huszadik század történetében a legjelentősebb esemény számukra. Hisz első ízben adatott meg, hogy az egész etnikumra kiterjedő, egységes szervezetük jöhetett létre, amely ne­vében ugyan kulturális, de valójában számottevő politikai erő. Az elmúlt negyvenöt év alatt - mint arra többen rámutattak - bizo­nyos jelentéktelenebb nemzeti vív­mányokat is csak úgy lehetett elérni, hogy fejüket mélyen meghajtva kikö­nyörögték a hatalomtól, vállalva ezért önérzeti csorbulást és sokszor keserves kompromisszumokat. Most, hogy a kárpátaljai magyarság vezetői mögött harmincezer főt meghaladó, jól szervezett KMKSZ-tagság áll, el­érkezett az ideje, hogy követelhet­nek. Az elmúlt esztendő alatt számos területen sikerült is olyan számottevő haladást elérniük, amilyenre legvér­­mesebb reményeikben sem számítot­tak. Az Úngváron megtartott jubileumi rendezvényen Dupka György felelős titkár megnyitója és Tóth László be­regszászi kisiskolás Petőfi-szavalata után Fodó Sándor egyetemi oktató, a KMKSZ elnöke mondott ünnepi be­szédet. Mint kifejtette, a KMKSZ- nek immár 108 alapszervezete van - olyik az ezres taglétszámot is megha­ladja. A szövetség elérte több, koráb­ban bezárt magyar iskola megnyitá­sát, a magyar nyelvű szakiskolai ok­tatás bevezetését, magyar óvodai há­lózat kiépítését, ezek részére prog­ramok kidolgozását (ilyenek eddig egyáltalán nem léteztek), a magyar nyelv és irodalom oktatásának beve­zetését fakultatív alapon azokban a helységekben, ahol magyarok csak szórványként, kis számban élnek (Rahó, Kőrösmező, Szolyva, Gyer­tyánliget). Elérte a magyar történe­lem rendszeres oktatását a magyar is­kolákban, az ungvári egyetemen a magyar felvételizés jogának egyszer s mindenkorra történő megadását, ma­gyar feliratok rendszeresítését a ma­gyarlakta településeken és a közuta­kon. Nagyszabású tömegrendezvények is öregbítették az elmúlt év alatt a szövetség tekintélyét, így március 15- én Kárpátalja-szerte első ízben ren­dezett nagyszabású ünnepségek, a Beregszászban megtartott tudomá­nyos konferencia a felnőtt magyar férfilakosság 1944 végi szovjet depor­tálásával és tömeges elpusztításával kapcsolatos tények tisztázására, majd - e szomorú esemény 45. évfor­dulójára emlékezve - gyászgyűlések, istentiszteletek, jelképes temetések, emlékműállítások és alapkőletételek szervezése. Emlékezetes volt a Tisza­­újlakon rendezett Rákóczi-emlék­­konferencia. Élénken részt vesz a szövetség a választási kampányban, a községi tanácsoktól Ukrajna parla­mentjéig minden szinten saját jelölt­jeit indítja, s ezektől - megválasztá­suk után - újabb nemzeti vívmányok kiharcolását várja.- Egyik legnagyobb eredményünk - mutatott rá Fodó Sándor -, hogy ma már Kárpátalján nélkülünk nem lehet politizálni, ellenünkre semmi­lyen lényeges intézkedés nem hozha­tó. A hatalom emberei ma már értik, hogy a magyar lakosságot érintő va­lamennyi kérdésben ki kell kérni a véleményünket és hozzájárulásunkat. Meleg szavakkal méltatta a szövet­ség elnöke azt az óriási segítséget, amelyet a KMKSZ az anyaországtól és a Magyarok Világszövetségétől kap. Legutóbb is megállapodás szü­letett arról, hogy a magyar óvónő­képzést Kárpátalja részére teljes egé­szében az anyaország vállalja, szíve­sen lát egyetemein kárpátaljai hallga­tókat, a magyar szakos tanárjelöltek­nek többhavi budapesti továbbkép­zést biztosít. Rendkívül nagy jelentő­ségű esemény, hogy első ízben szüle­tett magyar-ukrán kormányközi megállapodás a kárpátaljai magya­rok helyzetéről. Az ünnepi beszéd elhangzása után magyarországi vendég, Mankovics Tamás miskolci iparművész és tévé­operatőr üdvözlő szavai hangzottak el; ugyanő szólt arról a nagyszabású közös akcióról, amelyet a KMKSZ - Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj-Zemplén megye pártjaival karöltve - előző nap szervezett Be­regszász közelében, a szovjet-magyar határon (Asztély és Beregsurány kö­zött) tiltakozásul a Munkács környé­kén létesülő nagy kapacitású s a la­kosság élete és egészsége szempont­jából roppant veszélyes katonai ra­darállomás építése ellen. A továbbiakban a KMKSZ legak­tívabb tagjai méltatták a jubileumot, számoltak be munkájukról, majd a gyűlés - az ünnepi alkalmat most már félretéve - munkajellegű kérdé­seket tárgyalt. Túróczy István gazdasági felelős a szövetség anyagi helyzetéről tartott tájékoztatót, majd Váradi-Sternberg János történész-professzor megis­mertette a jelenlévőket annak a nagy­szabású - magyarországi történészek, R. Várkonyi Ágnes, Kubinyi András és mások bevonásával sorra kerülő - elméleti konferenciának az előkészü­leteivel, amelyet a KMKSZ Mátyás király 500. halálozási évfordulójára emlékezve rendez majd; ebből az.al­kalomból Munkácson - ennek vára egy időben Hunyadi János kezén volt - emléktáblát avatnak. A rendezvény kis hangversennyel folytatódott. A Kárpátalján turnézó Dinnyés József adta elő legkedve­sebb szerzeményeit (előző nap egyéb­ként az ungvári magyar középiskola felújítása javára adott a városban jó­tékony célú hangversenyt), majd a KMKSZ kisegyüttese, az Ivaskovics­­trió lépett színpadra. A jubileumi rendezvény a Szózat közös éneklésével zárult. B. L. Táborok '90: Balatonfenyves, Baja, Esztergom, Sárospatak, Geréb Jelentkezés a Magyar Világ Kiadó Kft. címén: 1068 Budapest, Benczúr u. 15. Telefon: (36-1) 122-2421, 122-5616 Telex: (22) 3317 Telefax: (36-1) 122-2421

Next

/
Thumbnails
Contents