Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-01 / 7. szám
KRÓNIKA II MAGYAR POLITIKAI MOZGALMAK CSEHSZLOVÁKIÁBAN Nemzetiségi jogokért Helyszíni, szlovákiai riportban szólaltatta meg munkatársunk lapunk előző számában az örvendetesen felpezsdült szlovákiai magyar közélet néhány személyiségét. Pozsonyi tudósítónkat, a kiváló írót, Duba Gyulát arra kértük: járuljon hozzá az új szerveződések alaposabb megismeréséhez egy mozgalmi ki-kicsodával. * Napjainkban a csehszlovákiai közéletet és társadalmi szervezeteket nagy élénkség, felfokozott politikai aktivitás jellemzi. Alternatív és érdekvédelmi mozgalmak indultak, a pártok tevékenysége felerősödött és új pártok alakultak. A pártállam megszűnése, a születő demokrácia és többpártrendszer és a mindennapi politizálás a nemzetiségi közéletnek is jellemző vonása lett. A demokratizálódási folyamat elmélyítésében és a szabad választások előkészítésében a nemzetiségek - hivatásos és alkalmi - politikai képviselői is részt vesznek. A forradalmi átalakulások a politizálás iskolájává tették korunkat. A Csehszlovákiai Magyarok Fóruma gyökerei a legmélyebbek az időben. A mozgalom 1989 februárjában küldte el az akkori párt- és államvezetőknek a nemzetiségi kérdés megoldatlanságáról szóló észrevételeit és javaslatait, mely dokumentum a „harminchármak” memoranduma néven ismert, miután 33 értelmiségi írta alá. A harminchármak nemzetiségi beadványára épülő mozgalom múlt év december 10-én tette közzé programnyilatkozatát, kezdeményezői között találjuk Dobos Lászlót, dr. Szabó Rezsőt és Zalabai Zsigmondot. A Független Magyar Kezdeményezés mozgalom múlt év november 18- án alakult, és azonnal csatlakozott a cseh Polgári Fórum és a szlovák Nyilvánosság az Erőszak Ellen elnevezésű mozgalmakhoz. Programja a pártállam és totális hatalom megszüntetése, a demokratikus jogállam megteremtése, társadalmi alapértékekként egyéni szabadságot, a toleranciát és szolidaritást fogadja el. A nemzetiségek kollektív jogainak a védelmét programon tartja, de olyan értelemben, hogy a kisebbségi jogok érvényesítését és bővitését a demokratikus közélet és jogrend megvalósulásának kell megelőznie. A mozgalom Nap címen lapot ad ki, szóvivői közül Bállá Kálmán, Grendel Lajos, Szigeti László nevét említjük. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az Új Szóban közölte programnyilatkozatát, mely szerint a demokratikus hagyományok felújítása mellett támaszkodik azokra az eszmei-erkölcsi értékekre, melyeket a vallás hagyományai és gyakorlata képviselnek. A szerveződő mozgalom központi egyénisége Janics Kálmán. Az Együttélés mozgalom programszerűen vállalja a kisebbségek, nemzetiségek jog- és érdekvédelmét. A mozgalom tagjai lehetnek a csehszlovákiai magyar, ukrán, lengyel és né- 1 met nemzeti kisebbségek képviselői, !sőt a Dél-Szlovákiában etnikai „kisebbségben” élő szlovákok is. Programjuk alapja a nemzetek-nemzeti I kisebbségek harmonikus együttélésének eszménye, azok egyéni és kollektív jogainak érvényesítése és az ezt i biztosító, demokratikus államforma és jogállam kiépítése. A mozgalom a Csemadokot vallja kulturális és társadalmi bázisának, mellyel együtt, működve kíván magának teremteni közéleti cselekvési lehetőséget és erőteret. Vezető egyénisége Duray Miklós. Mindenki számára teljesen nyitott mozgalom a Nyílt Fórum, melyet első ízben - s azóta hagyományosan - a pozsonyi Fórum Szálló tanácskozó termében hívott össze Gálán Géza színművész. A mozgalom célja, hogykidolgozza a csehszlovákiai magyarság „széles körű társadalmi és kultúrpolitikai programját”. Nem feltételez tagságot, csak a vitákon való részvételt, ahol a programon lévő kérdésekről mindenki szabadon elmondhatja véleményét. A szó szoros értelmében vett vitafórum, melynek megfogalmazásai és igazságai azonban beke-Irülnek a köztudatba, és befolyásolják a magyar közgondolkodást. Agrárszakemberek II. tudományos találkozója Az MVSZ-Magyar Fórum, az MTA Agrártudományi Osztályával és a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közösen 1990. augusztus 27- 31. között tudományos találkozót szervez a külföldön élő magyar származású, ill. hazai agrárszakemberek részvételével. A konferencia fő témája az alkalmazkodó mezőgazdaság ökonómiai és ökológiai feltételrendszere lesz, amelyet három (növénytermesztés és kertészet, állattenyésztés és állategészségügy, ill. agrárgazdaság) szekcióban vitatnak meg a szakemberek. A jelentkezők előadásaikat írásban nyújthatják be a Szervező Bizottságnak, amelyeket ún. „general reporterek” összefoglalva ismertetnek az egyes szekcióüléseken, és ezt követően nyílik majd lehetőség a felvetett problémák megvitatására. A résztvevők a konferencia ideje alatt szakmai tanulmányutakon is megismerkedhetnek a különböző magyarországi mezőgazdasági üzemek tevékenységével. A találkozóra a Szervező Bizottság továbbra is várja az érdeklődőket. Részvételi díj: 250 USD, amelyet bankátutalással az MNB MTESZ 232-90171-2494 bankszámlájára MAE/MATT megjelöléssel kell 1990. május 31-ig eljuttatni. Jelentkezni lehet még a Szervező Bizottság cimén (Budapest, P.O. B. 292 H- 1905) 1990. május 15-ig. FELHÍVÁS A chicagói központú Institute of European Studies (1ES), azaz: az Európai Tanulmányok Intézete bécsi központja és a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete idén június-júliusban is megrendezi szemeszterét. A felvehető tantárgyak a következők: politikai rendszerek összehasonlítása: Közép-Európa (történet és elmélet); gazdasági rendszerek összehasonlítása:’ Kelet-Nyugat (történet és elmélet); városfejlődés Közép-Európában: Bécs és Budapest; osztrák és magyar művészettörténet, XIX-XX. századi osztrák és magyar zene. A hathetes, bécs-budapesti szemeszterre április végéig lehet jelentkezni az IES központjánál: The Institute of European Studies, 223 West Ohio Street, Chicago, Illinois 60610, USA. Tel.: 312/944-1750
