Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-01 / 7. szám
KRÓNIKA 7 A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK MAGYAR EGYESÜLETI VEZETŐINEK TAPASZTALATCSERÉJE AZ MVSZ-BEN A nemzetiségi érdekvédelem: korparancs Első ízben képviseltethette magát minden hazánkkal szomszédos országból a kisebbségi magyarság egy olyan találkozón, amelyet a Magyarok Világszövetsége rendezett. Öt ország tizenhárom magyar egyesülete, szervezete volt jelen a kétnapos konferencián. A résztvevők egy Kelet-Közép-Európa # népeihez szóló üzenetet fogalmaztak meg s fogadtak el. A hazánkkal szomszédos országok magyarságának első tapasztalatcsere-fórumán Bognár József akadémikus, az MVSZ elnöke köszöntő szavai után Juhász Gyula professzor, az MVSZ társelnöke rövid előadásban tekintette át a magyarság Trianon utáni történetét.- A magyar nemzethez tartozik mindenki - hangsúlyozta Juhász professzor -, aki magyarnak érzi magát. A kelet-közép-európai változások teremtették meg a feltételeket egy új szellemű, független és az egyetemes magyarságban gondolkodó világszövetség számára. Reményét fejezte ki, hogy a világszövetség mielőbb valóban azzá válhat, amit nevében hordoz: a világban mindenütt élő magyarok szövetségévé. Pungor Ernő akadémikus, a Magyar Fórum elnöke az 1992. augusztus 19. és 21. között Budapesten megrendezendő Magyarok III. Világkongresszusának programját ismertette, illetve a hozzá kapcsolódó egyéb rendezvényeket, amelyek mindegyikén számítanak a szomszédos országok magyarságának aktív részvételére. A szolidaritás szolgálatában Randé Jenő főtitkár az MVSZ életében történt változásokat néhány gyakorlati példával illusztrálta. Emlékeztetett rá, hogy a nyugati magyarság mindig is követelte a világszövetségtől, hogy tekintse feladatának a szomszédos országok magyarságának segítését, a velük való kapcsolattartást is. Napjainkban a „Könyvet Romániának!” mozgalom az ÜZENET KELET-KOZEP-EUROPA NEPEIHEZ A Magyarok Világszövetsége megrendezte a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar szervezetek és egyesületek első tanácskozását. Egy nagyobb család tagjai és képviselői gyűltek egybe, hogy számot adjanak egymásnak tapasztalataikról és törekvéseikről, és hitet tegyenek arról a szolidaritásról, amely összefogja őket az időben és a lélekben. Ennek a szolidaritásnak a közös anyanyelv és etnikum, a közös történelem és kultúra a forrása. Erkölcsiségét az egymásért viselt történelmi felelősség szabja meg. Mindazonáltal meggyőződésünk, hogy nemcsak a magyar nemzetnek, hanem a kelet-közép-európai népek egymásra szoruló nagyobb közösségének is tagjai vagyunk. Ezt a közösséget a történelem hozta létre, s a történelem tanúsága szerint ez a közösség csak akkor emelkedhet fel, ha nem osztják meg belső viszályai. Máskülönben valamelyik nagyhatalom csatlósává süllyed, vagy éppen belső küzdelmekben őrli fel erejét. Most, hogy a régió népei megint saját útjukon indulhatnak el, és most, hogy a térség minden népe úgy akarja, hogy ez az út Európához vezessen el, kölcsönös megértésre és összefogásra van szükség. Ez az öszszefogás azonban csak akkor jöhet létre, ha a szomszéd országokban élő magyar milliók otthon lehetnek szülőföldjükön, és az összmagyarság belső életét nem akadályozzák tiltások és korlátozó intézkedések. A magyar nemzeti kisebbségek helyzetét meghatározó szemlélet és politika revíziójára van szükség. Arra, hogy a határok ne válasszák el a hazai, az erdélyi, a szlovákiai, a kárpátaljai, a jugoszláviai és a burgenlandi magyarságot egymástól, s hogy a világ bármely részén élő magyarok mindig szabad összeköttetésben legyenek. Arra, hogy a magyar népcsoportok - a Helsinki Záróokmány rendelkezéseinek megfelelően - a teljes jogegyenlőség, az egyéni és közösségi jogok és a fennmaradásukat és fejlődésüket megalapozó politikai és kulturális intézmények birtokában élhessék életüket. A magyar kormánnyal és a hazai politikai erőkkel egyetértésben ezt kívánjuk a magyarországi nemzeti kisebbségek számára is. Mi, Kelet-Közép-Európa népei, csak együtt újíthatjuk meg az európai civilizációban és az európai népek közösségében elfoglalt helyünket. Annak, hogy a magyarság valóban barátainak érezze és tudja a régió más népeit, annak a magyar kisebbségek jogbiztonsága és felemelkedése a feltétele.
