Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-04-01 / 7. szám

X KRÓNIKA MVSZ kebelén belül működik. Bejelentette, hogy a Fővárosi Ta­nács - a már említett világkong­resszus társrendezője - mint jogi személy belépett a Magyarok Vi­lágszövetségébe. Pomogáts Béla, MVSZ választ­mányi tag, az anyanyelvi konfe­rencia védnökségének társelnöke szerint az MVSZ ma még bizo­nyos identitászavarral küszködik, de egyértelműen halad a függet­len, nemzeti feladatokat vállaló szervezetté válás felé. Az MVSZ történelmi feladata - mutatott rá az irodalomtörténész - a magyar szolidaritás megszervezése és szolgálata. Véleménye szerint a közeljövőben a politika le-, a kul­túra pedig felértékelődik. Ezen belül az anyanyelvi mozgalom súlya is megnőhet. A térség né­peinek közeledését, véleménye szerint, az európai kultúra közös szolgálata és a kereszténység szolgálhatja leginkább. Pátkai Róbert a Brit Lutherá­nus Tanács elnöke az MVSZ társ­elnöke megjegyezte, hogy szerin­te a világszövetség már tavalyi közgyűlésén túljutott az identitás­­zavaron, pontosan tudja, hogy mit akar, igaz - a protestáns egy­házak kifejezését kölcsönözve - állandó reformációban él. Új magyar szervezetek Pozsonytól Marosvásárhelyig Ezután Sidó Zoltán, a CSE­­MADOK elnöke ismertette meg a résztvevőket az új, demokrati­kus csehszlovákiai magyar szer­vezetekkel. A CSEMADOK-ról szólva elmondta: 98 függetlení­tett munkatársával azon dolgo­zik, hogy összefogja a legkülön­bözőbb politikai pártokhoz tarto­zó csehszlovákiai magyarságot. Olyan érdekvédelmi, kulturális szervezetként szeretnének mű­ködni, amely a túlélés, a megma­radás politikáját szolgálja. Beje­lentette, hogy képviselőtársaival, Duray Miklóssal és Poppély Gyulával közösen törvényjavas­latot juttattak el a prágai parla­menthez, amelyben kérik egy Ko­máromban létrehozandó önálló magyar egyetem megteremtését. A Jókai Mór Egyetemen az óvó­nőtől a gimnáziumi tanárig ké­peznék a magyar pedagógusokat, ezenkívül néprajzosokat, társada­lomtudósokat, református lelké­szeket. Sidó Zoltán megemlítette, hogy javaslatukat a szlovák köz­vélemény nem fogadta megértés­sel. Ilku Marion József festőmű­vész, a Lembergi (Lvovi) Magya­rok Kulturális Szövetségének te­vékenységét ismertette. A mint­egy kétszáz magyar azért került Kárpátaljáról Lembergbe, mert szülőföldjük egyetemén, Ungvá­­rott számos fakultás hiányzik, így a legközelebbi egyetemi város­ban, Lembergben szerezték - il­letve szerzik meg a megfelelő fel­sőfokú végzettséget. Sokan közü­lük aztán ott maradnak. Csak a Zeneakadémián hat magyar pro­fesszor tanít. (Egyikük, a munká­csi születésű Makausz Zsuzsa zongoraművész a tanácskozáson is jelen volt.)- Naponta, rendszeresen négy nyelvet beszélek - mondotta Ilku Marion József a magyart, az ukránt, az oroszt és a lengyelt, de a szívem magyarul dobog. Nagy Béla,, a nagyváradi szín­ház dramaturgja, a több mint hat­százezer tagot számláló Romá­niai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) Bihar megyei tagozatának elnöke meg­­hatottan szólt arról, hogy ő az el­ső romániai magyar, aki hivatalo­san jelen lehet a világszövetség rendezvényén.-Őserővel tört fel a politikai akarat a romániai magyarságból a hatalomátvétel után - mondot­ta. - A cenzúra eltörlésével azon­ban sajnos a román sovinizmus is szabad utat kapott. Hangsúlyozta, hogy a nemzet­közi sajtó és az általa formált közvélemény komoly visszafogó erő a román soviniszta kinövé­sekkel szemben. Ábrám Zoltán marosvásárhelyi orvos a Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség (MADISZ) tevé­kenységét, így a közelmúltban megfogalmazott két tiltakozásu­kat is ismertette. Az egyik nyilat­kozat az újraindult marosvásár­helyi televízióadás betiltása ellen emelt szót, a másik Smaranda Enache asszony, a marosvásárhe­lyi bábszínház román igazgatónő­je védelmében íródott, akit - mi­után kiállt a Bolyai Líceum újbó­li magyar középiskolaként való megnyitása mellett - román rész­ről halálos fenyegetések értek. Nő az anyaország felelőssége Grendel Lajos, az ismert po­zsonyi író a Független Magyar Kezdeményezések mozgalom képviseletében Jiangsúlyozta: ter­mészetesnek tartja, hogy a cseh­szlovákiai magyarság képviselői több pártban szerepet vállalja­nak, ugyanakkor a nemzetiségi kérdésben kívánatos a koalíció.- A szlovákiai forradalomban szervező erő volt a magyarság - hangsúlyozta Grendel Lajos. - Jelenleg olyan szlovák szövetsé­geseket keresünk - mondotta -, akik fékezhetik az erősödő szlo­vák nacionalizmust. Dobos László író, a CSEMA­­DOK és az MVSZ társelnöke em­lékeztetett arra, hogy a térség po­litikai-társadalmi változásaiban a magyar nép kitüntetett szerepet vitt. Fontos kérdés - folytatta -, hogy Magyarország a jelen hely­zetben miképpen tud feleletet ad­ni a szomszédos népek naciona­lizmusára. Új létstratégiára van szüksége a kisebbségeknek, a vi­lágszövetség célja pedig az össz­­magyarsággal való foglalkozás le­het. A nemzetiségi érdekvédelem: korparancs! - szögezte le Dobos László. Komlós Attila lelkész, a Refor­mátusok Lapja főszerkesztője, az MVSZ választmányának tagja ja­vasolta, hogy a világszövetség ve­gye fel a kapcsolatot - a tapaszta­latcsere, a kölcsönös megértés elősegítése végett - a térség más nemzetiségi szervezeteivel, tehát a szomszédos országokban ki­sebbségben élő, de nem magyar egyesületekkel. Ezután Pozsonec Mária, a lendvai székhelyű Magyar Nem­zetiségi Önigazgatási Érdekkö­zösség (Jugoszlávia) képviselője kapott szót. Zrínyi Miklós szülő­földje, Csáktornya környéke ma­gyarságának helyzetéről adott át­tekintést. Szlovéniában, ahol mintegy tízezer magyar él, a

Next

/
Thumbnails
Contents