Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-01 / 1. szám

MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 3V

tározták meg a fejedelemség sorsát, de említsük meg, hogy az 1580-90-es években Erdélyben virágzott a kultúra, a fejedelmi székhely a zenei élet központja volt.- Méghozzá nem is akármilyen kulturális és zenei központ, jellege erősen olaszos. A fejedelmi udvar, talán éppen katolikus mivolta végett, Itáliához kötődött. Hiszen maga Báthory István is Padovában tanult, családja többi tagja is mind olaszos műveltségű volt, többé-kevésbé jól mindanynyian beszéltek olaszul, és olasz mintára szervezett udvart gyűjtöttek maguk köré, ahol ténylegesen olaszok is megfordultak, katonák és testőrök, színészek és főleg zenészek, köztük Palestrina és Diruta, tehát a kor legnagyobb zeneszerzői. Az ö révükön az udvar szoros kapcsolatot tartott Velencével, Észak-Olaszországgal, részben a pápai udvarral is. Persze a protestáns rendek nem voltak kibékülve ezzel az olaszos légkörrel, voltak, akik úgy vélték, az „olasz erkölcsök” rontották meg Zsigmondot. Érdemes meghallgatnunk erről a már emlitett Szamosközi István véleményét.

„Zsigmond lelkét főként az olasz csürhe rontotta meg, amely ott nyüzsgött körülötte. Itália jeles népének ez a söpredéke egyik a másik nyomába tódult oda a fejedelem bőkezűségének reményében. Zsigmond nem csupán udvarát nyitotta meg előttük, hanem bizalmas környezetébe is befogadta őket. Alig lehet elmondani, mennyire befolyásuk alá került. Hízelkedéseik közepette ebben nagymesterek voltak - teljesen hozzá hasonultak, lesték minden mozdulatát, és ügyeskedésükkel vagy hibáit növelték, vagy kegyeit hajhászták, és ajándékaira áhítoztak. Folyton csak Olaszország gyönyörűségeit, városainak szépségeit, az ottani fejedelmek csillogását, a bíborosok méltóságát, az egész olasz nemzet hírét és nagyságát hangoztatták. Hagyja el a fejedelem mielőbb a

1. A Báthory-család címere

2. Báthory Zsigmond miniatűr arcképe

3. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király portréja

4. Hídverés a Dunán Gyurgyevónál, ahol 1595. október 29-én az erdélyi csapatok és Mihály havasalföldi vajda serege győzelmet arattak a török felett

REPRODUKCIÓ: GÁBOR VIKTOR

török torkában levő országot - suttogták a fülébe -, az itteni barbárságot a finom olasz szokásokkal kellene felcserélnie. Zsigmond mindezt telhetetlen mohósággal szivta magába. Mivel pedig a császári ajánlás reményében szentül hitte, hogy hamarosan bíbornoki méltóság fogja díszíteni, bíborosi ruhát szabatott magának bíborszövetből, amelyet skarlátnak neveznek. Az olaszok hízelgései folytán annyira tetszett önmagának, hogy már azt hitte, ujjaival érinti az eget.”

Kissé hosszasabban időztünk Báthory Zsigmond alakjánál. Művelt, művészet- és zenekedvelő volt, ugyanakkor hiú és öntelt, aki másokra nem hallgatott, dicsőségvágya pedig a politikában meggondolatlan lépésekre késztette. Mindennek Erdély romlása volt a következménye. Különösen a síkföldön, a folyóvölgyekben élő magyar falvak pusztulása volt nagy, a szászok megerődített városai, a hegyekben pásztorkodó románok vesztesége kisebb volt. A pusztulásból Erdély majd csak Bocskai István 1604-1606. évi szabadságharca után, Bethlen Gábor uralkodása alatt épül fel.

BENDA KÁLMÁN