Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-01 / 1. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Ki tud a képekről? Új Szinyei Merse-kiállítás Szinyei Merse Pál: Fürdöházikó, 1872 (ismeretlen helyen) A Magyar Nemzeti Galéria 1990 márciusában Szinyei Merse Pál és köre címmel nagyszabású kiállítást rendez a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából. A magyar festészet egyik legeredetibb mesterének utoljára 1948-ban volt gyűjteményes tárlata, azóta csupán fő műveit csodálhattuk meg a budapesti állandó kiállításokon. 1990 tavaszán a budavári palotában Szinyei Merse hazai és müncheni tanárainak és barátainak egy-egy példa értékű festménye fogja gazdagítani a különböző alkotói korszakok termeit. Ezzel a módszerrel nemcsak a kölcsönös hatásokra esik fény, hanem a művész sajátos festői világának egyéni karaktere is nyilvánvalóbbá válik. A közgyűjteményekben őrzött festmények és rajzok mellett a magángyűjtemények Szinyei-képeit is bemutatják, sőt a mester és baráti köre néhány külföldön található festményének kölcsönzésére is számítani lehet. 1870 körül Münchenben Szinyei több képe került külföldi magántulajdonba. Néhányat ezek közül a mai napig is csak a korabeli fotókról ismerünk, mint az itt közölt „Szinye” és „Fürdőházikó” című képeket is. Utóbbival a Fiatal művész az 1873-as bécsi világkiállítás Für Kunst-érmét nyerte el (ugyanakkor történt ez, amikor a Majálist rendkívül előnytelen elhelyezése miatt maga a festő vonta vissza a kiállításról). A magyar impresszionizmus Szinyei Merse Pál: Szinye, 1870 (ismeretlen helyen) THidtt hőskorát is jellemző életmű teljes megismeréséhez hozzájárulhatna az eddig lappangó, elveszettnek hitt festmények bemutatása. A tárlatra való kölcsönzést a Magyar Nemzeti Galéria természetesen a nemzetközi műtárgykölcsönzési feltételek figyelembevételével, maximális garanciával és diszkrécióval végzi. Arra kérjük tehát a Magyar Hírek olva-Színházi stukkerjáték sóit, hogy akinek akár az itt reprodukált, akár egyéb Szinyei Merse-képekröl, rajzokról, dokumentumokról tudomása van, mielőbb értesítse a kiállítás rendezőjét, dr. Szinyei Merse Annát (Magyar Nemzeti Galéria H-1250 Budapest, Pf. 31. Tel.: 175-7533/380). Görgey-bemutatók Szerednyei Béla, Lőte Attila bor tragikomédiájában Huszonegy esztendeje annak, hogy Görgey Gábor máig legismertebb drámája, abszurd játéka először színre került. A budapesti Thália Színház mutatta be a darabot, amely a „Komámasszony, hol a stukker?” címet viseli, utalva egy kedves gyermekjátékra: komámaszszony, hol az olló? Görgey hősei azonban nem az ollót kutatják, hanem egy revolvert hajkurásznak a zárt, ablak nélküli helyiségben. A játék kezdetén négyen ülnek a szobában, s az ötödik, Cuki, az alvilági betörő fegyvert szegez rájuk. Négyen ülnek rémülten, arcukon gyáva félelemmel: a kispolgárt megtestesítő alázatos K. Müller, Kiss, a riadt, jelentéktelen értelmiségi, Márton, a népfi és a némi szenilitást sem nél-és Koncz Gábor - Görgey Gákülöző dzsentri, a Méltóságos. Kétségbeesve, de tehetetlenül tűrik, hogy Cuki megalázza őket, megfossza, ha jelképesen is, értékeiktől, rangjuktól. A játék rendje és a véletlen szerint persze a stukker nem sokáig marad Cukinál, hanem kézről kézre jár. De mi történik, ha másvalakihez kerül? Attól jobb lesz? Legföljebb más. Nem sokkal értékesebbek, nem sokkal jellemesebbek, nem sokkal bátrabbak a többiek sem. Most egy időben mutatta be a darabot a fővárosban a Madách Kamaraszínház Huszti Péter rendezésében és az egri Gárdonyi Géza Színház Gáli László irányításával. A Madách előadása távoltartja magát az aktualizálástól, inkább a bohóctréfa felé visz a drótkerítéssel
