Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-15 / 6. szám

A HATÁR TÚLOLDALÁN 47

Vannak helyek a világon, amelyeket különös tisztelettel illet egy-egy nemzet vagy vallás hívő népe. Mit sem változtat ezen, hogy a hely hányadíziglen cserélt gazdát a népek harcának századai során. Az sem ritka, hogy olykor több nemzet vagy vallás tagjai egyként kötődnek Rómához, Mekkához, Bizánchoz, Jeruzsálemhez. Mi rossz lenne ebben? Feltéve, ha nem egymás ellenében akarják gyakorolni a tiszteletet. A felvidéki Nagyszombat ma szlovák város, de miért ne tisztelnénk régi magyar emlékeit?

Pozsonytól északkeletre, a Kis- Kárpátok és a Vág folyó közötti termékeny síkság a bronzkor vagy még a régebbi idők óta ember által benépesített vidék. A magyarok bejövetele előtt szláv törzsek lakták, amelyek az idők folyamán alaposan keveredtek a hasonlóképpen földművelő, állattartó magyarsággal. A medence települései közül az Árpád-korban kiemelkedett a későbbi magyar nevén Nagyszombatnak, szlovákul Trnavának nevezett helység, amely a cseh királyság felé haladó, forgalmas kereskedelmi útvonal, a Via Bohemica nyomába esett, és emiatt gyors gyarapodásnak indult.

Itt a világ dolgában döntöttek

Városi jogot IV. Béla magyar királytól kapott 1238-ban, ám komolyabb erődítményei még nem lehettek, mert a tatárok néhány év múlva felprédálták, de hála a kereskedelemnek, szokatlan gyorsasággal állott talpra. Az utolsó Árpádok alatt elkezdődő anarchia és főúri országbitorlás évtizedeiben a mindenható felvidéki kiskirály, Csák Máté birtokolta. Gyanítható, hogy ez az időszak aligha kedvezett az önálló városi fejlődésnek, mert a nagy rabló nem tűrte meg birtokain az öntörvényű polgárközösségeket. Ezért a nyiladozó öntudatú, kereskedelmi utazásai során a fejlettebb európai városokban tapasztalatot és vonzó példákat szerző polgárság úgyszólván kivétel nélkül a jog- és vagyonbiztonságot garantáló új uralko-F EL EL ET

KZ MAGIARI

ISTVÁN SA\VAT{1 TRAL. V1CAT0T{NAI{, *JZ romhfaok^airul, irt honiuere. _' '

Jmtot A **

TAZMASl TETE\ ÁLTÁL.

1 fa: <o.

Apericntur portit tuctiugiter, dieacno- 8 fiionclaud tur,vtafftmturadtefortitudo pent inni , O'reget ejrimi .utdu(iintur: Gens et recnvm oyoo non fiftVllSIT TIBI, BEJUBIT, O' geiltet folitiiiliite vußjbuntur •

NAGYSZOMBATBA. AnnoM, D. Cili.

Pázmány Péter: Felelet az Magyari 1st ván sárvári prédikátornak... valamint a Propositiones theologica címlapjai

dó, Károly Róbert pártjára állott. Ennek fejében a király kedvelte és támogatta a felvidéki városokat, így Nagyszombatot is, amely feltehetően arról kapta a nevét, hogy heti vásárait szombati napon tartották. A Szent Miklós plébániatemplom, valamint a várostorony előtti téren népes kirakodó- és állatvásárokat rendeztek. Ez is azt jelzi, hogy a Cseh- és a Lengyel Királyság közelsége révén sokféle nép járta ezt a kereskedelmi útvonalat.

Nagyobb politikai esemény színterévé akkor vált először a város, amikor a cseh és a lengyel szomszédság viszályában itt lépett fel döntőbíróként a nagy tekintélyű magyar király, Károly Róbert, 1327-ben. Fia, Nagy Lajos is szívesen időzött a városban, a halál is itt érte, 1382-ben, dicsőséges uralkodásának negyvenedik esztendejében. A királyi jelenlét sokban hozzájárult a város fejlődéséhez. Ez idő tájt fejezték be a városfalak XI. században elkezdett építését. A falakat 1553 és 1556 között, az olasz Pietro Ferrobosco hadmérnök tervei alapján építették át a tűzfegyvereknek is ellenálló erődítménnyé. Indokolta ezt a török közelléte, amely Érsekújvárig birtokba vette a Duna bal parti területeit is.

Ugyancsak Nagy Lajos uralkodása idején kezdték el építeni a kisebb, román stílusú szentegyház helyén a gótikus Szent Mihály plébániatemplomot. A kéttornyú, háromhajós, oldalkápolnákkal övezett bazilika építése Zsigmond király idején, a XV. században fejeződött be. A tornyok utóbb barokk toronysisakot kaptak. A templom ma látható berendezése reneszánsz ízlés szerint készült. Itt lelt nyughelyre a magyar katolikus egyház három főpásztora; Oláh Miklós, Drugeth György és Forgách Ferenc esztergomi érsek.

A Zsigmond korában árumegállító jogot kapott várost továbbra sem kerülték el a történelem hullámverései. A korai vallásháborúk korában, 1432-ben cseh husziták foglalták el, de hoszszabb ideig nem tartották megszállva. Sőt jelentősége sem csökkent, hiszen Hunyadi Mátyás és ~