Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-15 / 6. szám

48 A HATÁR TÚLOLDALÁN

1

apósa, Podjebrád György cseh király is itt próbálta a csatamezőről zöld asztal mellé terelni a két királyság ellentéteit.

Nagyszombat addig is tisztes tekintélye nagyot emelkedett az ország központi területeinek és egyben vallási központjainak török megszállása után. Esztergom elestével, 1543-ban ide tette át székhelyét az esztergomi érsekség és a káptalan, és itt is maradtak közel háromszáz esztendeig. Csak 1822-ben költöztek vissza a történelmi székvárosba, Esztergomba. Érdekes lenne megvizsgálni annak indítékait, hogy miért ide, és miért nem az új, ideiglenes fővárosba, Pozsonyba, vagy az erős várral rendelkező, ősi püspöki városba, Nyitrába települt az érsekség. Ezzel a város nemcsak a magyarországi katolikus egyház, hanem egyben az északi országrész szellemi központja is lett, amely következett az idő tájt a sokféle „írástudó” egyházi intézmény jelenlétéből. Fontos megállapítani, hogy az itt megtelepülő szellemi tőke, az iskolák, könyvtárak és könyvnyomda révén Nagyszombat nemcsak a magyar nyelv és kultúra megújulásának, hanem a szlovák Írásbeliségnek is bölcsőhelyé-