Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-15 / 6. szám

1. Evangélistát (?) áb­rázoló XVIII. századi szobor Gyónról 2. Petőfi Sándor ere­deti kiskőrösi ke­resztelőmedencéjét is nemzeti ereklye­ként őrzik. (Az ócsai templomból került a múzeumba) 3. Oltárterítő Nemes­­csórói. Magyar mun­ka 1650-ből (Rész let) 4. Illésházy István ná­dor (XVI. század vé­ge) egész alakos képmása az alma mater dísztermében 5. Bocskai István feje­delem, a protestán­sok pártfogója 6. A fából készült ke­resztelőmedence ritkaságnak számít. (Készült: Szirákon, a XVIII. században) 7. A gótikus kehely Celldömölkről való. A XV. század ötvös­remeke AZ EVANGÉLIKUS SZIGET JJ 1811 tavaszára végre minden elkészült. Pünkösd vasárnapján németül és magyarul, hétfőjén pedig szlovákul tartották a fel­szentelő istentiszteletet. A harang és a toronyóra jóval később, csak 1829 pünkösdjére került a helyé­re. 1855-ben azonban Pollack Mihály is meghalt. És ekkor kö­vetkezett a harmadik építész: Hild József (1789-1867). Ő végle­gesítette a templom mai főhom­lokzatát, a dór oszlopokkal, fe­lette a klasszicista timpanonnal. A főhomlokzat azóta változatlan. De hol a torony? 1875-ben meg­lazultak a pillérek, repedeztek a falak. Süllyedt a talaj. Lebontot­ták a tornyocskát, amely - állító­lag - a tetőszerkezet túlzott meg­terhelését okozta. Nem lehet meghatódottság nélkül belépni a templomba. A téglalap alakú, egyetlen csarnok­ba. Itt kereszteltette meg fiait Kossuth Lajos: Ferencet és Lajos Tivadart. S itt ravatalozták fel hamvait is hazahozatala után: 1894. április 2-án. Tizenkét esz­tendővel később, 1906. október 28-án pedig hazahozták Thököly Imre hamvait is. Késmárkra me­net - ma is ott lévő végső nyughe­lyére - ugyancsak a templom fa­lai között ravatalozták fel a kuruc fejedelmet. Minden fehér és minden szeré­nyen aranyozott. A fehér a hitet, az arany az örökkévalóságot idé­zi. Az oltárképen Krisztus színe­változása. Raffaello művének másolatát német festő, Franz Sa­les Lochbihler (1777-1854) készí­tette 1811-ben. A templommal egyidős a pisz­kei vörös márvány keresztelőme­dence is, Teleki Józsefné Róth Johanna egykori adománya. Tíz­ezrek keresztelője... Zeng a zsoltár vasárnapon­ként: „Erős vár a mi Istenünk”. A Deák téri templomban mesz­­sze híres az egyházi zenei élet. Vi­lágszerte ismert a Lutheránia ének- és zenekar. Hárommanuá­­los, 43 regiszteres orgonájuk egy­szerre szolgálja a hitéletet és a klasszikus orgonamuzsika élve­zetét. Bach: János Passiójának és Karácsonyi Oratóriumának min­den előadásán zsúfolt a temp­lom.

Next

/
Thumbnails
Contents