Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-15 / 6. szám

34 HAZAI KÖRKÉP LUTHER MÁRTOM VÉGRENDELETE Az insula, a sziget közbülső i é­­szén emléktábla: „Műemlék. Há­rom szakaszban épült 1795 :s 1854 között.” A hajdani paplac, imaterem, majd elemi iskola - vagyis: az evangélikus konvent­­épület -, most a Evangélikus Or­szágos Múzeum állandó kiállít i­­sának ad helyet. Igazgatója, d*. Fabiny Tibor maga rendezte, Pe­ter Márta művészettörténész se ­gítségével. A tárlat a Magyaroi­­szági Evangélikus Egyház Élnöl - ségének védnöksége alatt tizen­egy esztendeje, 1979. július 27-én nyílt meg. Tárlóiban az előrefoi­­mációtól (1400 elejétől) a II. vi­lágháború végéig (1945-ig) öt év század relikviái idézik az evangé likus egyház múltját. A termeket járva önkényesnél kell lennie a látogatónak: mit is említsen élményéből. Luthei Márton 1542. január 6-án kelt végrendeletét? A hazánkban megjelent első időszakos újság, a latin nyelvű Mercurius Veridicus 1710-es egyik unikumpéldányát? A százados úrvacsora-terítőket? A harmadik teremben időzök hosszabban. Ez a tárlósor az evangélikus Petőfi emlékét idézi. A vitrinben az egynapos Petro­­vics Sándor keresztelési bejegyzé­se. A kiskőrösi evangélikus egy­házközség anyakönyvének 1823. évi első rovatában maradt az utó­korra. Keresztelőmedencéjét - amelyet később az ócsai gyüleke­zet használt - a kiállítóterem kö­zepén helyezték el. A múzeum őr­zi azt az 1832-ben használt német szótárkönyvet is, amelynek belső fedőlapján a kilencesztendős Pe­tőfi első gyermekkori, latin nyel­vű, saját kezű verses bejegyzése olvasható. Az 1833-34-es tanévet a tizenegy éves Petőfi itt, a pesti evangélikus iskolában - a jelenle­gi múzeum falai között - végezte. Apja azért küldte ebbe a gimnázi­umba, hogy német nyelvet tanul­jon... De a gyerek nehezen bir­kózott vele: a 114 tanuló között tanulmányi sorrendben a 108. volt! Ugyanez a kiállítóterem emlé­keztet az evangélikus Kossuth családra. Anyakönyi kivonatban láthatjuk Lajos Tivadar és Ferenc keresztelési bejegyzését 1841-ből, illetve 1844-ből. Kossuth egy má­sik egyházi tisztségét dokumen­tálja az a köszönőlevél, amelyet emigráns korában a Nógrád megyei Sámsonháza lelkészének, Vladár Jánosnak írt. Ebben az eredeti kéziratban megköszöni a bizalmat, amellyel őt gyülekezeti főfelügyelőnek választották meg. Kossuth itáliai növénygyűjtemé­nye is első ízben látható nyilvá­nosan. Szomorú sorsát idézi ez a nagyszerű férfiúnak... De még szomorúbbat a kiállí­tást lezáró tárló. Azt a jegyző­könyvet olvashatjuk, amely Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886- 1944) kivégzése előtti úrvacsora­vételének és utolsó óráinak drá­mai leírását tartalmazza egykori börtönlelkészének, Bárdosi Jenő­nek vallomása alapján: „...Ami­kor kiléptünk a zárkából, a kívül álló őr tisztelgett. Az egyikkel ke­zet fogott. Lelkére kötötte, hogy legyen jó magyar...” BOCSKAI A DÍSZTEREMBEN Rossz oldalról nézik az embe­rek az evangélikus szigetet lezáró épületet, a mai általános iskolát. A Sütő utca felőli belvárosi sötét­ségben valósággal elvész. De a Biermann István tér felől, a tra­péz alakú telken igen mutatós ro­mantikus stílusú homlokzatával, vasrácsos erkélyével. Az evangélikus egyház 1861. április 11-én vette meg ezt a terü­letet. Az alapkövet a Vasárnapi Újság egykori tudósítása szerint 1863. április 23-án helyezték el. Az evangélikus főgimnáziumban végül is 1864. szeptember 15-én kezdődött meg az első tanév. A századfordulóra kibővült evangé­likus oktatás számára a Deák téri és Sütő utcai épületek egyre sző­kébbnek bizonyultak. Ezért 1900- ban elhatározták, hogy a Városli­get melletti fasorban újabb fő­gimnáziumot építenek. így is lett. 1904-ben a fiúk átköltöztek az új, azóta világhíres Fasori Evangéli­kus Főgimnáziumba. S míg itt, a Deák téren és a Sütő utcában 1864 és 1904 között együtt tanul­hattak az evangélikus fiúk és leá­nyok, 1904 után a Sütő utcai épü­let a leányok alma matere lett. Egészen 1952-ig. Ekkor az evan­gélikus egyházi oktatás itt is meg­szűnt. Azóta, 21 tantermével ez általános iskola. De tulajdonjoga mindmáig az egyházé. A működ­tető tanács most is évente több százezer forintot fizet az evangé­likusoknak bérleti díjként. A különös históriájú iskola di­rektori irodájában most Gauland Mátyás fogad. Két évtizede veze­ti az iskolát. Asztala felett hatal­mas olajfestmény. Hunfalvy Pál (1810-1891) portréja, a múlt szá­zadi gimnázium felügyelőjéé. Az igazgató végigkísér a különleges szépségű épületen.-Az 1872-73-as tanévben pél­dául a nyolc osztályban mintegy 400 tanuló járt ide. A tanári tes­tület 12 tagú volt. Manapság több mint 700 diák végzi min­dennapos munkáját, ötvennél is több pedagógus irányításával - mondja a direktor séta közben. Időnként meg-megállunk. Im­pozáns, különleges hangulatú ez az iskola ma is. A meglepetés: a díszterem! Két emelet magasságú, körben öntött­vas karzattal. Az oldalfalakat márványt utánzó falfestés borítja. A hatkarú, 24 burás mennyezeti csillár hajdan gázzal világított. A termet egykor a ma is meglévő gázfűtésű kandalló fűtötte. A díszterem bejáratának két olda­lán Illésházy István nádor és Bocskai István fejedelem egész alakos képmását ábrázoló falfest­mény látható.- De él-e még a hagyomány, az evangélikus múlt?-El. Nagyon is elevenen! A mai gyerekek nagy hányada vesz részt hitoktatásban. És sokat, igen sokat hallanak a hazalátoga­tóktól. Idős nénik, a hajdani evangélikus leánygimnázium nö­vendékei jönnek osztálytalálko­zóra és egy kis iskolai sétára. A mai gyerekek körbeveszik őket. És kölcsönös a faggatózás, a kér­­dezősködés. így is találkozik a múlt és a jelen. SZŐKE SÁNDOR FOTÓ: GÁBOR VIKTOR

Next

/
Thumbnails
Contents