Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-15 / 6. szám

MÁTYÁS KIRÁLY KÖNYVTÁRA, A CORVINA 17

mi;'

AanBlp^^i i>

:\\J

í[' 'jíávíSüúeB’ ! 1 1:

gBAI

V- 1 I

Bt W&tJ «

vVl 1 1,0

n«S»y TI, i >

' i* jtSíflöRBS jw '1 u >

f ít

tSV f í * Xí / 11 * i tr r^x- S |bui>

ft* - •—- —____1« » H K

LöUTLibHurviB ímo*uiii in ívenn (-iTii'V'tiBiivo

<—A '.inrr lnp:c-lopli’K'niu'-' lacnew-.

p i'pr.Tt t t 'ir kunt ml ct Filtern in «klkbuí. jc tt ictlv t-.r ncl re tv* ntrm. Cvd cú tvin.npn

jxm áruin

If J ccJm ml hu ölni .K pn^Vn mi á fv'pul« pjm ■i T»ce pjccl.mrttimi vcmcncm lynus orr

INTI; R

IC LÁM O

ntus

TlCl^OClorÜCI, prcvtiLsrcjui Inis Floren ti n.x p.il.itia '

luasi cut

[incLtm furfum deorsumaaflt ucflufclvum :annhn^mLano

A Corvina tartalmi értékének és gazdagságának szempontjából meghatározó jelentőségű a görög szerzők eredeti nyelvű és latinra fordított műveinek nagy száma. A Corvinából fönnmaradt kötetekből és más adatokból tudjuk, hogy a műveknek mintegy harmadrésze származott görög szerzőktől, mégpedig néhány későb-1. Bibliaborító Mátyás reliefjével (Erlangen, egyetemi könyvtár - NSZK)

Livius (New York, Public Library - USA)

2. Hieronymus (Wien, Őst. Nat. Bibi. - Ausztria)

3. Encyclopaedia Medica (Roma, Biblioteca Casanatense - Olaszország)

4. Martianus Capella (Venezia, Biblioteca Nazionale Di San Marco - Olaszország)

5. Missale (Roma, Biblioteca Apostolica Vaticana)

6. Andreas Pannonicus (Roma, Biblioteca Apostolica Vaticana)

7. Platon (El Escorial, Real Biblioteca del Monasterio el Escorial - Spanyolország)

FOTÓ:

BARNAFÖLDI

GÁBOR

Corviniána mintaképpé, a Laurenziana hasonló klasszikus kettősségének kialakításában.

A Corvina Könyvtárt elsősorban ragyogó szépségű kódexei alapján szokták méltatni, pedig a dísz csak a tartalomhoz és a király hatalmához méltó külső keret volt. Mátyás királyt a kódexek gyűjtésében elsősorban tartalmi szempontok vezették: a Corvinát az ókor és saját kora szellemi kincseinek minél teljesebb gyűjteményévé kívánta gyarapítani.

A 2000-2500 kötetre tehető kódexanyagnak összesen mintegy tizedrésze maradt ránk, de ebből is hiteles képet alkothatunk a Corvina tartalmi gazdagságáról: filozófia, teológia, történelem, filológia, költészet, csillagászat, orvostudomány, hadtudomány, földrajz egyaránt képviselve volt polcain, de nyomtatott könyv még csak kevés akadt.

Az egyes corvinák szövegkritikai értékelésével eddig még csak keveset foglalkozott a filológiai kutatás. Bizonyos, hogy többségük nem a ma ismert legrégibb, legjobb szövegeket tartalmazza. De ez természetes is. Hogy ma, mintegy félezer év tudományos kutatómunkája után a klasszikus szerzőknek hitelesebb szövegeivel rendelkezünk, mint amilyeneket Mátyás király könyvtárosai meg tudtak szerezni, abban nincs semmi meglepő. A Corvina számára azokat a szövegeket másolták, amelyek akkor hozzáférhetők voltak, s ezek semmivel se rosszabbak, mint a korabeli más, olasz humanista könyvtárak kódexszövegei. De még így is találhatók köztük különösen értékesek. A törekvés mindenesetre megvolt arra, hogy többféle szöveget szerezzenek be, ami abból is látszik, hogy egyes szövegek több corvinapéldányban fönnmaradtak.