Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-15 / 6. szám

18 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK MÁTYÁS KIRÁLY KÖNYVTÁRA, A CORVINA bi, bizánci Írótól eltekintve klasz­­szikus ókoriaktól. Majdnem any­­nyi, mint az ugyancsak ókori la­tin szerzőktől. Selyemben, bársonyban Az 1480-as évektől vált általá­nossá, hogy a köteteket a legkivá­lóbb firenzei s más itáliai meste­rek, valamint a Budán megszer­vezett királyi könyvkészítő mű­hely magyar mesteremberei pom­pás díszítéssel látták el. A meg­előző korszak kódexeinek túlnyo­mó része viszonylag egyszerű, csupán indafonatos díszítéssel készült. Az 1480 utáni könyvfestő művészek közt olyan nevek talál­hatók, mint Cherico, Boccardino Vecchio s a Gherardo meg a Monte di Giovanni testvérpár - és a leghíresebb firenzei mester: Attavante. A budavári könyvtár helyiségei a palotával együtt elpusztultak. Helyét azonban meg tudjuk álla­pítani, és leírásuk is ránk maradt. A palota első emeletén, a királyi kápolna (altemploma ma is megvan) déli oldalához csatlako­zott az előbb egy, utóbb pedig két bolthajtásos terem, ahol a fény az épület Duna felőli oldalán színes üvegablakokon keresztül áradt be. A két terem közül az egyik­ben sorakoztak a latin, a másik­ban a görög kódexek. A falak mentén körös-körül díszesen metszett és aranyozott polcokon feküdtek a kötetek első tábláju­kon, ezüst láncokkal rögzítve, szakok szerint csoportokba ren­dezve. Azok a kötetek pedig, amelyek már nem fértek el, a pol­cok alatt, díszes ajtós szekrények­ben kaptak elhelyezést. A köny­veket színes-aranyos leplek véd­ték a portól. A könyvtár elsősorban a kóde­xek díszes kötésének köszönhette pompáját. A corvinák egy része piros, kék, zöld vagy lila selyem, bársony borítást kapott, aranyo­zott ezüst, zománcos címerrel dí­szített véretekkel, csatokkal. A köteteknek a metszése is jellegze­tes: sehol a világon máshol nem található színes virágmotívumok­kal, aranyozással. A corvinák másik része pedig eleinte vaknyo­másos, utóbb pedig aranyozott, esetleg azon felül még festett, cí­meres, meggyszínű bőrkötésben díszelgett. A corvinakötések min­den egyes darabja külön-külön megtervezett, nagy változatossá­gé, egyedi műalkotás! Utóhatá­suk nyomon követhető a környe­ző országok reneszánsz könyvkö­tőművészetében is. Tizenhat országban... A Corvina Könyvtár fejlődésé­nek tetőfokán állt 1490-ben, Má­tyás király halálakor. Tudjuk pél­dául, hogy Firenzében 150 kódex volt készülőben számára, ame­lyek már sohasem kerülhettek Magyarországra, mert a nagysze­rű gyarapodást a király halála után gyors hanyatlás követte. A mindig pénztelen utód, 11. Ulász­ló uralkodása alatt már alig tör­tént más, mint néhány, Magyar­­országon megkezdett kötet díszí­tésének befejezése - és néhány, ajándékként kapott könyv kegyes elfogadása. Egy-két év múlva a királyi könyvkészítő műhely is megszűnt Budán. A könyvíró seriptorok és festő illuminátorok nagy része hazatért Itáliába, a magyarok pedig vagy a királyi kancelláriában, vagy főpapok ud­varában kaptak alkalmazást. Megkezdődött a könyvtár állo­mányának folyamatos szétszivár­gása. Külföldi követek, humanis­ták - főleg bécsiek és csehek - gyakran kértek el egy-egy kötetet ajándékként a királytól. Ulászló és utóda, a hasonlóképpen gyön­ge kezű II. Lajos pedig, pénz hí­ján, szívesen tettek eleget a kéré­seknek. Viszont éppen ennek a könnyelműségnek köszönhető, hogy a corvinák egy része elke­rülte a pusztulást. Azokat a köte­teket ugyanis, amelyek eredeti helyükön voltak, II. Szulejmán szultán 1526-ban, mohácsi győ­zelmét követően, a mérhetetlen A nemzetközi Con/ina-kióllitós 1990. április 6. és október 6. kö­zött várja a látogatókat az Or­szágos Széchényi Könyvtárban (Budavári Palota F épület) zsákmánnyal magával hurcolta a budai várból Konstantinápolyba. Ott pedig az évszázadok folya­mán a gondatlan kezelés, elha­nyagoltság miatt nagyobbrészt el­pusztultak. Ami kevés megma­radt, az némi kivétellel ma már Abdul Aziz és Abdul Hamid szultánok ajándékaként Buda­pesten van, az 1870-es évektől. A XVI-XVII. század tudomá­nyos közvéleménye nehezen tu­dott beletörődni a Corvina pusz­tulásának szomorú tényébe, ezért - minthogy a török hódoltság idején többször is zsákmányoltak könyveket a budai várból - az a téves nézet alakult ki, hogy a Corvina maradványai még ott vannak Budán. Ezért gondolták, hogy az 1686-i felszabadító ost­rom után, a budai palota romjai közt talált és onnan Bécsbe szállí­tott nagy mennyiségű könyv nem más, mint a Corvinának megron­gált maradványai. A föltételezés azonban az újabb kutatások alap­ján tévesnek bizonyult. A Budá­ról Bécsbe vitt könyvek sohasem tartoztak Mátyás király könyv­tárához: egy másik tekintélyes méretű gyűjteményből, a királyi kápolna papságának nem huma­nista jellegű, hanem egyházi vo­natkozású könyvtárából valók. A megmaradt corvinák számát (az Ulászló-kori csekély gyarapo­dással együtt) ma 216-ra tesszük. Ebből 199 Mátyás király könyve, kettőt ő készíttetett mások számá­ra ajándékként, 9 Beatrix király­né személyes tulajdonába tarto­zott, 6 Ulászló-kori gyarapodás. Ez a szám még most is folyton változik, mert időnként előbuk­kannak korábban ismeretlen cor­vinák. A 216 kötetet két világrész 16 országa 50 városának 55 könyvtá­rában őrzik. Ezekből 52 kötet Magyarországon van: a Széché­nyi Könyvtárban 34, az Egyetemi Könyvtárban 14, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Könyvtárá­ban 2, Esztergomban és Győrött egy-egy. Külföldön a legtöbb Bécsben, az Österreichische Nati­­onalbibliothekban (39), Modená­ban (15), a Vatikánban (15), Pá­rizsban (12), Münchenben (10) és Wolfenbüttelben (9) található. CSAPODI CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents