Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-15 / 6. szám
18 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK MÁTYÁS KIRÁLY KÖNYVTÁRA, A CORVINA bi, bizánci Írótól eltekintve klaszszikus ókoriaktól. Majdnem anynyi, mint az ugyancsak ókori latin szerzőktől. Selyemben, bársonyban Az 1480-as évektől vált általánossá, hogy a köteteket a legkiválóbb firenzei s más itáliai mesterek, valamint a Budán megszervezett királyi könyvkészítő műhely magyar mesteremberei pompás díszítéssel látták el. A megelőző korszak kódexeinek túlnyomó része viszonylag egyszerű, csupán indafonatos díszítéssel készült. Az 1480 utáni könyvfestő művészek közt olyan nevek találhatók, mint Cherico, Boccardino Vecchio s a Gherardo meg a Monte di Giovanni testvérpár - és a leghíresebb firenzei mester: Attavante. A budavári könyvtár helyiségei a palotával együtt elpusztultak. Helyét azonban meg tudjuk állapítani, és leírásuk is ránk maradt. A palota első emeletén, a királyi kápolna (altemploma ma is megvan) déli oldalához csatlakozott az előbb egy, utóbb pedig két bolthajtásos terem, ahol a fény az épület Duna felőli oldalán színes üvegablakokon keresztül áradt be. A két terem közül az egyikben sorakoztak a latin, a másikban a görög kódexek. A falak mentén körös-körül díszesen metszett és aranyozott polcokon feküdtek a kötetek első táblájukon, ezüst láncokkal rögzítve, szakok szerint csoportokba rendezve. Azok a kötetek pedig, amelyek már nem fértek el, a polcok alatt, díszes ajtós szekrényekben kaptak elhelyezést. A könyveket színes-aranyos leplek védték a portól. A könyvtár elsősorban a kódexek díszes kötésének köszönhette pompáját. A corvinák egy része piros, kék, zöld vagy lila selyem, bársony borítást kapott, aranyozott ezüst, zománcos címerrel díszített véretekkel, csatokkal. A köteteknek a metszése is jellegzetes: sehol a világon máshol nem található színes virágmotívumokkal, aranyozással. A corvinák másik része pedig eleinte vaknyomásos, utóbb pedig aranyozott, esetleg azon felül még festett, címeres, meggyszínű bőrkötésben díszelgett. A corvinakötések minden egyes darabja külön-külön megtervezett, nagy változatosságé, egyedi műalkotás! Utóhatásuk nyomon követhető a környező országok reneszánsz könyvkötőművészetében is. Tizenhat országban... A Corvina Könyvtár fejlődésének tetőfokán állt 1490-ben, Mátyás király halálakor. Tudjuk például, hogy Firenzében 150 kódex volt készülőben számára, amelyek már sohasem kerülhettek Magyarországra, mert a nagyszerű gyarapodást a király halála után gyors hanyatlás követte. A mindig pénztelen utód, 11. Ulászló uralkodása alatt már alig történt más, mint néhány, Magyarországon megkezdett kötet díszítésének befejezése - és néhány, ajándékként kapott könyv kegyes elfogadása. Egy-két év múlva a királyi könyvkészítő műhely is megszűnt Budán. A könyvíró seriptorok és festő illuminátorok nagy része hazatért Itáliába, a magyarok pedig vagy a királyi kancelláriában, vagy főpapok udvarában kaptak alkalmazást. Megkezdődött a könyvtár állományának folyamatos szétszivárgása. Külföldi követek, humanisták - főleg bécsiek és csehek - gyakran kértek el egy-egy kötetet ajándékként a királytól. Ulászló és utóda, a hasonlóképpen gyönge kezű II. Lajos pedig, pénz híján, szívesen tettek eleget a kéréseknek. Viszont éppen ennek a könnyelműségnek köszönhető, hogy a corvinák egy része elkerülte a pusztulást. Azokat a köteteket ugyanis, amelyek eredeti helyükön voltak, II. Szulejmán szultán 1526-ban, mohácsi győzelmét követően, a mérhetetlen A nemzetközi Con/ina-kióllitós 1990. április 6. és október 6. között várja a látogatókat az Országos Széchényi Könyvtárban (Budavári Palota F épület) zsákmánnyal magával hurcolta a budai várból Konstantinápolyba. Ott pedig az évszázadok folyamán a gondatlan kezelés, elhanyagoltság miatt nagyobbrészt elpusztultak. Ami kevés megmaradt, az némi kivétellel ma már Abdul Aziz és Abdul Hamid szultánok ajándékaként Budapesten van, az 1870-es évektől. A XVI-XVII. század tudományos közvéleménye nehezen tudott beletörődni a Corvina pusztulásának szomorú tényébe, ezért - minthogy a török hódoltság idején többször is zsákmányoltak könyveket a budai várból - az a téves nézet alakult ki, hogy a Corvina maradványai még ott vannak Budán. Ezért gondolták, hogy az 1686-i felszabadító ostrom után, a budai palota romjai közt talált és onnan Bécsbe szállított nagy mennyiségű könyv nem más, mint a Corvinának megrongált maradványai. A föltételezés azonban az újabb kutatások alapján tévesnek bizonyult. A Budáról Bécsbe vitt könyvek sohasem tartoztak Mátyás király könyvtárához: egy másik tekintélyes méretű gyűjteményből, a királyi kápolna papságának nem humanista jellegű, hanem egyházi vonatkozású könyvtárából valók. A megmaradt corvinák számát (az Ulászló-kori csekély gyarapodással együtt) ma 216-ra tesszük. Ebből 199 Mátyás király könyve, kettőt ő készíttetett mások számára ajándékként, 9 Beatrix királyné személyes tulajdonába tartozott, 6 Ulászló-kori gyarapodás. Ez a szám még most is folyton változik, mert időnként előbukkannak korábban ismeretlen corvinák. A 216 kötetet két világrész 16 országa 50 városának 55 könyvtárában őrzik. Ezekből 52 kötet Magyarországon van: a Széchényi Könyvtárban 34, az Egyetemi Könyvtárban 14, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában 2, Esztergomban és Győrött egy-egy. Külföldön a legtöbb Bécsben, az Österreichische Nationalbibliothekban (39), Modenában (15), a Vatikánban (15), Párizsban (12), Münchenben (10) és Wolfenbüttelben (9) található. CSAPODI CSABA
