Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-01 / 5. szám

28 BESZÉLGETÉS KIRÁLY BÉLÁVAL

tett helyet foglalt el Kelet-Közép- Európa, s benne Magyarország. Meggyőződésem egyébként, hogy legyen szó bármilyen európai nyitásról, sorsunk, geográfiánk Kelet-Közép-Európához, a románokhoz, szerbekhez, csehekhez, szlovákokhoz köt...-A budapesti kiállításra elhozott könyvei is mutatják, hogy a hadtörténelem az adott főirányon belül is jelentős teret kapott.- Ugyanis e régiónak, mint egésznek - amely pedig hosszú időn át Európa védőpajzsa volt - egyszerűen nem volt írott hadtörténelme. Nem lehetett olvasni arról, hogyan szervezték a hadseregeket, milyen ellátási rendszerek működtek, miként képezték a tiszteket, hogyan finanszírozták a katonaságot. Miután ezt a hiányt egy harmincoldalas tanulmányban bebizonyítottam, Amerika legnagyobb alapítványához, a National Endowment for Humanities-hez fordultam. Hat évre negyedmillió dollárt kaptam tőlük, hogy belekezdhessünk a „War and Society of East Central Europe” című programunkba. Ez volt az egyik legnagyobb ösztöndíj, amit valaha is adtak, s még ehhez hozzájött néhány további kisebb alapítvány támogatása is. Ez a jelentős anyagi forrás tette lehetővé, hogy 1978 és 1984 között húsz nemzetközi konferenciát tartottam. A téma több tudományterületet érintő jellegéből következően közgazdászok, katonák, történészek, politológusok, irodalmárok, szociológusok vettek részt találkozóinkon. Helyszínül pedig természetesen több esetben választottuk a vizsgált térség városait, így Belgrádot, Thesszalonikit, Várnát, Bukarestet, Pécset.-Ahol azonban nem volt jelen...- Kiváló kollégáim, Ránki György és Berend T. Iván professzorok is erősen kapacitáltak, lehetetlennek tartották, hogy éppen a rendező ne legyen Pécsett. Én azonban tartottam magam a fogadalomhoz, hogy nem látogatok addig haza, míg Nagy Imrének és társainak igazságot nem szolgáltatnak. Ám ha Pécsett nem is voltam ott, vigasztalt,

Beta K. Király

ryingory in tl>c ílntc €ígl)tccntl) Century.

hogy húsz, mindannyiszor magyar ügyeket is tárgyaló konferenciát vittem végig Európa egyetemein, s ezt életem legnagyobb teljesítményének tartom.- A könyvek kiadását is az említett, igen gáláns alap fedezte?- Nem, ezekhez mindannyiszor külön-külön szereztem pénzt, amíg a könyvsorozat önfenntartó nem lett. A példányszám ezer körüli, s a terjesztést a világhálózattal rendelkező, igen tekintélyes Columbia University Press végzi. Ez már önmagában is garancia a minőségre, mert akármit nem vállalnak fel, elég ha annyit mondok, hogy a svéd akadémia könyveit is a Columbia terjeszti. Bár zsebre teszik a bruttó bevétel ötven százalékát, nagy dolog az, hogy benne vagyunk a bulletinjükben, és hogy egy példát mondjak: amikor egyik utolsó könyvünk, Perjés Gézától a Mohács és Buda eleste megjelent, erről már aznap tudtak New Yorktól Londonon át Új Delhiig az egész világon.- Mi lesz a bevétel másik ötven százalékával? Ismertető füzetükben az áll, hogy az Atlantic Research and Publications, Inc-t, 1983- ban független, nem profitérdekeltségű cégként jegyezték be New Jersey államban.- Ez annyit jelent, hogy amit nekünk akár könyvkiadásra, akár konferenciára, akár korábban magyar szamizdatok támogatására adtak, annak minden fillérét be kell fektetnünk ugyanarra a

célra, amire adták. A vezetők nem vesznek fel pénzt. Titkárnőt, fordítókat, lektorokat, tehát alkalmazottakat a könyvek bevételéből fizethetünk. így támogatta egyik könyv a másikat, ez ideig mintegy hatvankét kötet esetében.- Fordítókat említett. Szerzőinek hány százaléka ír magyarul?- Ez a százalék most erősen a magyar felé billen. Mióta már nem vagyok az egyetemnél elkötelezve, kilencven százalékban magyar dolgokkal foglalkozom. Ma már csak olyan nem magyar témát fogadok el kiadásra, amelynek a költségeit valamely intézmény teljes egészében állja. Persze ilyenkor is csak két szakértő egybehangzó jó véleménye esetén vállaljuk fel a munkát. Az ilyen, nem magyar tárgyú könyvekből befolyt hasznot - amit annak köszönhetünk, hogy mások is élni szeretnének a kiadónk jó hírneve nyújtotta előnyökkel - ugyancsak magyar könyvek kiadására fordítjuk. Most, hogy már teljesen a magunk urai vagyunk, semmi nem köt minket, csak az, hogy gyenge dolgot ne adjunk ki.- Milyen könyvek kiadására készülnek a közeljövőben?- Duray Miklós két könyvét jelentetjük meg, mindkettő a csehszlovákiai magyar kisebbségről szól. Borsi Kálmán Béla Együtt vagy külön utakon című munkája, valamint Bíró Sándor magyarul már ugyancsak megjelent két könyve Erdéllyel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkozik. Joó Rudolf műve a Ceau§escu-jelenséget bemutató, elemző, kiváló munka. Kiadjuk Györffy György híres könyvének, az István király és művének rövidített változatát, Jónás Pál Irányított gazdaságok című munkáját, Bili Lomax kötetét, a Munkástanácsok okmányait, Lengyel Györgyét, amely a második világháború alatti magyar hadigazdálkodásról szól. Összesen tizenegy saját kezdeményezésű könyvön dolgozunk, de ez a szám idén akár meg is duplázódhat.-Januárban végre tudományos konferenciának is részese volt Budapesten, s ennek is ön volt a kéz-