Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-15 / 4. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 őrző elképzeléseit. A társaság tagjai lehetnek pártoló tagként olyan magyar és külföldi állampolgárok, közösségek, valamint jogi személyek, akik célkitűzéseit anyagi támogatásukkal, szervező-, szellemi vagy fizikai munkájukkal előmozdítani kívánják. A Kölcsey Társaság 26 tagú elnökséget választott, az elnöki tisztet Pozsgay Imre államminiszter tölti be. 1990. augusztus 8. Kölcsey 200. születésnapja. Szeretnék a költő sírját rendbe tétetni. Ennek érdekében felkérték Csete György építészt a tervek elkészítésére. A társaság tanulmánykötetet jelentet meg az évfordulóra „Remény s emlékezet” címmel a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen. Az évfordulón megkoszorúzzák a Kölcsey-emlékhelyeket, így például az erdélyi Sződemeteren is. A Magyar Tudományos Akadémia szeptemberben emlékülést rendez Budapesten és Debrecenben. A Kölcsey Társaság céljai megvalósításához hívja és várja a határokon túl élő magyarokat is, mindazokat, akik számára fontos az a kötődés magyarsághoz és emberséghez, amelyet Kölcsey egész élete és minden leírt sora példáz. Cimük: 4900 Fehérgyarmat, Városi Tanács V. B. művelődési osztály, Kossuth tér 50. LÁSZLÓ BÉLA járul hozzá a kötet a háború óta eltelt időszak történelmi vizsgálatához is. Bemutatja a földreform, az államosítás, a politikai „tisztogatások”, internálások, kitelepítések, valamint a különböző emigrációs hullámok következményeit. A kutatás jelenlegi szakaszában is minden kétséget kizáróan megállapítható - és ez a szerzők egyik legnagyobb érdeme -, hogy az arisztokrácia tulajdonának „kisajátításával” az ország tulajdoni szerkezete nem közelített a történelmileg szükséges optimumhoz, nem vált sem igazságosabbá, sem ésszerűbbé, de sikerült szétzilálni egy olyan társadalmi osztályt, amelynek tapasztalatára, szakértelmére egy új társadalmi-politikai rendszer felépítése során is szükség lehetett volna. A szerzők - amint az könyvük alcíméből is kiderül - munkájukat bevezetésnek tekintik egy nagyobb méretű tudományos vizsgálathoz. Gudentjs János a magyar „gothai zsebkönyv”, Szentirmay László egy mélyinterjúkötet összeállításán dolgozik. Keresik ezért a kapcsolatot mindazon magyar arisztokratákkal, akiknek hollétéről, életsorának alakulásáról eddig nem volt tudomásuk. Értesítést a következő címre várnak: Gudenus János József, dr. Szentirmay László, 1369 Budapest 5. Pf. 258. P. L. Könyv az arisztokráciáról Régi és új mesterek Egy osztály szociofotója Voltak tudományágak, amelyeket a sztálinista rendszerekben a hivatalos tudománypolitika holmi kapitalista mételynek, tehát nemkívánatosnak minősitett. E megfontolásból került kiátkozásra a történettudományok köréből egyebek mellett a genealógia is. Közismert ugyanakkor, hogy a szellem mozgásait ritkán lehet holmi kincstári tilalmakkal hatásosan és főleg örökre megbénítani. így volt ez a magyar genealógiai - származásiam - kutatásokkal is, amelynek néhány év megtorpanás után akadtak újabb művelői. Bizonyára az Összetört címerek című, a magyar arisztokrácia sorsát és 1945 utáni megpróbáltatásait taglaló munka szerzői, Gudenus János és Szentirmay László sem gondoltak kezdetben arra, hogy szociológiai, szociográfiai vizsgálataik eredményét könyv formában is a nyilvánosság elé tárják. Ez a figyelmet érdemlő munka a második világháború óta Magyarországon első ízben tesz kísérletet aiilM S IANOS SZENTIRMAY LÁSZLÓ ÖSSZETÖRJ CÍMEREK A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA SORSA Is AZ Ol, l IÁM M U. TKOD A ITATÁSOK arra, hogy bemutassa, miként élte át egyik történelmi osztályunk, a magyar arisztokrácia a háborús vereséggel bekövetkező hatalomváltást. A kötet első részében a szerzők pontos és hézagpótló fogalmi meghatározását adják kutatásuk tárgyának; szólnak a vizsgált osztály össztársadalmi összefüggéseiről, rang- és címhasználatáról, politikai megítéléséről, belső osztályszerkezetéről, létszámáról, etnikai eredetéről, tulajdonviszonyairól stb. A szociológiai, szociográfiai feltárás mellett igen fontos adalékokkal Jubileum a Színiakadémián Jókedvű műsorral köszöntötte jubileumát a Színház- és Filmművészeti Főiskola az Ódry Színpadon. A sok vihart megélt intézmény mai és egykori hallgatói közösen emlékeztek a nagy elődökre. Az 1865-ben megnyílt Színi Tanoda tanárai között olyan nagy egyéniségek voltak, mint Paulay Ede, Csiky Gergely és Szigligeti Ede. Kiemelkedőek Hevesi Sándor reformjai az 1930-as években. Hevesi nemcsak a különböző stílusokat sajátíttatta el a növendékekkel, de a modern drámairodalmat is a tan-Glatz Ferenc művelődési miniszter és Kazimir Károly rektor fotó: mti anyagba iktatta. 1937-ig Ódry Árpád volt a főigazgató, aki azt az új színészgenerációt nevelte fel, amely az 1945 utáni színjátszó művészetet alapozta meg. Az Akadémia 1948-ban Színház- és Filmművészeti Főiskolává alakult át. Nádasdy Kálmán rektorsága idején, az 1960-as években ismét fénykorát élte; hála a legendás rendező és színészpedagógus, a „nagy varázslódnak is nevezett rendkívüli tehetségének. A hetvenes években Várkonyi Zoltán vette át tőle a stafétabotot, jelenleg pedig a Thália Színház igazgatója, Kazimir Károly a rektor. A színészfőtanszakot Huszti Péter, a rendezőit Zsámbéki. Gábor, a filmfőtanszakot az Oscar-díjas Szabó István vezeti. A 125 esztendős jubileumi ünnepségre meghívták az Ausztriában élő Szőts István filmrendezőt is, az „Emberek a havason” című egykori világsiker létrehozóját.
