Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-15 / 4. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP A természet művészpoétája Megnyílt a Reich Károly-emlékkiállítás A Reich Károly-emlékszoba Budapesten csöndben megnyílt. A művész özvegye a Tusnádi utcai lakás egyik szobájában - szakemberek segítségével állandó kiállításnak adott otthont. A gazdag életműnek itt természetesen csak válogatott anyagát, néhány egyedi rajzot, akvarellt, szitanyomatot, szobrot s az általa illusztrált könyvek egy-egy darabját láthatjuk, bízva és reménykedve abban, hogy a fővárosban egyszer valahol végleges otthonra lelnek Reich Károly alkotásai. Reich Károly művésze- Nyárutó te nemcsak a magyar, hanem az európai kultúrának is része lett. „Szerencsés ember vagyok - mondta egy beszélgetésünkkor -, mert az élettől talán érdemtelenül kaptam azt az ajándékot, hogy minden megrázkódtatás nélkül azt tehettem, amit szeretek.” S tette. Állandó örömet jelentett számára, hogy könyveket illusztrálhatott, de gyakorta megjegyezte: „Ha én szobrász lehetnék!” Egyszer aztán Somogyi József biztatására megpróbálta. Méhviaszból gyúrta-alakította plasztikáit, hogy grafikái-Angyal nak figuráit szoborban is megelevenítse. A szobrok belső töltése, formavilága rokonítható a rajzokéival, csupán a megformálás eszköze, anyaga lett más. Szépséget és harmóniát sugároznak. „Csak szeretetben tudok élni” - hallom még mindig szavait. „Állandó szükségletem maradt a természettel való együtt lélegzés. Ars poeticám? Nincs!” - felelte. -„A művészet dolga, hogy gyönyörködtessen, hogy örömet szerezzen. Én még mindig csak itt tartok” - mondta. Reich Károly elsősorban könyvillusztrátorként vált ismertté. A „természet művészpoétája” a gyerekek igazi barátja volt. „Ez szolgálat” - vallotta, s miközben alárendelte magát a szerző mondanivalójának, páratlan beleérző képességgel egyenrangú alkotótárssá vált. Nem a cselekmény hű tolmácsolója volt, hanem a gondolat képpé nemesítője. Egyszerű, tiszta ember volt, aki hitt a művészet teremtő erejében, a békében s az emberekben. Könnyedén száguldó vonalaival, megújulást jelképező virágaival, az újjászületést szimbolizáló aszszonyalakjaival, a szerelem csodálatos himnuszát hirdető nőalakjaival maradandót alkotott. S varázslatosan igazat, szépet, lélektáplálót. (Aki meg akarja nézni a Reich Károly-emlékszobát, a 156- 1726-os telefonszámon jelentkezhet be.) CSORBA MÁRIA Felhívás A Kölcsey Társaság tervei Fehérgyarmaton, néhány kilométerre Szatmárcsekétől, ahol a Himnusz halhatatlan költőjének hamvai nyugszanak, ünnepi ülést tartott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, megemlékezvén Kölcsey Ferenc halálának 150. évfordulójáról. Ugyanekkor megalakult a Kölcsey Társaság. Taxner Tóth Ernő irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese, a Kölcsey Társaság megválasztott alelnöke így fogalmaz: „Kölcsey reformprogramjának középpontjában három fő gondolat áll: a szabadságjogok kérdése, a hasznosság eszménye és az ország alkotmányos, demokratikus berendezkedése. Kell ennél ma aktuálisabb program ?” A társaság - amely független társadalmi szervezet - összefogja és segíti a Kölcsey-életmű további feltárását, a Kölcsey-kultusz ápolását. Terjeszti és alkotóan fejleszti a reformgondolkodás és az újszerű társadalompolitikai elképzelések formáit. Gondozza és inspirálja az ország és különösen Szatmár irodalmi, történelmi, népművészeti és gazdaságtörténeti hagyomány
