Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-02-15 / 4. szám

KILÁTÓ 23

Teller Tibor irodájában. A túloldali képen italgyűjteménye

álló szállodába küldték, ahol 3-4 hónap alatt rendbe kellett hoznia a dolgokat. Állandóan bizonyítania kellett, rengeteget dolgozott és sokat keresett.- Ez a sok pénz még első feleségemet is megtévesztette - mondja Teller. - Valószínű, hogy egy igazi aranyifjú benyomását keltettem, pedig azért annyi pénzem nem volt. A szállodákban viszont mindenki körülöttem ugrált. Ha megjelentem, már rohantak és hozták a kedvenc italaimat, ingyen ehettem, és vendégeimet is traktálhattam. A román lány, úgy látszik, erre bukott. Csak pár hónapig voltunk együtt, de született egy fiunk. Elváltunk, és én elmentem Santiagóból Aricába. Ez a kikötőváros valamikor Perué volt. Nagyon szép kis város, jellegzetessége, hogy egy magányos hegy nyúlik itt a tengerbe.

A Cora nevű szállodába kerültem, ahol a szálloda vezetése és a

pénzváltás intézése tartozott hozzám. Nem sokkal azután, hogy elkezdtem dolgozni, megjelent egy 4-5 fős, vidám társaság a szállodában. Miután kiderült róluk, hogy magyarok, pátyolgatni kezdtem őket. Ezt a „rossz szokásomat” azóta is megőriztem. Magyarország mégsem a szomszédban van, és a távolság miatt az ember fokozottan érzi, hogy honfitársain segítenie kell. Nahát - jól összemelegedtünk, néhányszor megvacsoráztattam őket. Mielőtt elutaztak, megkértek, hogy váltsak be nekik néhány ezer dollárért travelcsekket. Másnap elutaztak, s akkor tört ki a balhé. A Francia Bankban, ahol a csekkeket bemutattam, közölték, hogy az összes csekk hamis. Bevittek a rendőrségre, ahol elmondták: magyar „haverjaim”, egy tolvaj-hamisító banda tagjai voltak. Áz volt a módszerük, hogy a Brazíliában vagy Argentínában ellopott csekkeket az egyikük - nagyon ügyesen - kitöltötte, és egy másik országban váltották be. Útleveleket loptak és hamisítottak. Évek óta nem tudták őket elkapni. Én ugyan tisztázódtam, de ez az ügy óvatossá tett.

Meghívás a kulugybe

Teller, kihasználva Arica szabadkikötői státusát, szállodát és kaszinót tervezett, és azt egy pénzes vállalkozóval akarta megépíttetni. A kész komplexum vezetését elvállalta volna. A terveket el is fogadták, fel is építették a szállodát a kaszinóval, az igazgatói állást azonban más kapta meg. Ekkor úgy határozott, hogy Brazíliában az Excelsior szállodalánc alkalmazottja lesz. Az utat Bolívián keresztül kellett megtennie. Amikor pár napra megállt La Pazban,