Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-01 / 3. szám
42 ÉDES ANYANYELVŰNK Bibliai szólások Érdekes riportot olvastam egyszer egy Algériában dolgozó magyar sebészorvosról, aki három év alatt tizenháromezer operációt végzett. A cikkíró őszinte ámulattal hallja ezeket az adatokat: „Az igazat megvallva, nem akartam hinni a fülemnek. Hitetlen Tamásként beledugtam az ujjamat a sebbe: fehér köpenyt kaptam, bemehettem a műtőbe, fél napig figyelhettem, hogyan operál Dániel doktor. ” Bizonyosra veszem, hogy az olvasók egy része, talán nem is jelentéktelen része, nem tudta, hogy itt egy bibliai eredetű szólásról van szó. Amikor Jézus feltámadt, az egyik tanítvány, Tamás kételkedett (ma így is mondjuk: tamáskodott) a feltámadásban, mondván, hogy amíg a szögek helyébe, a Mester megsebzett oldalába nem dughatja ujját, azaz, amíg saját tapasztalatából nem győződik meg a hír valóságáról, addig nem hisz. A riporter tehát jelképesen értette a sebek érintését: nem a hírnek hitt, hanem annak, hogy a saját szemével látta, hogyan dolgozik a doktor. De ma is, mai életünkben is gyakran találkozunk ilyen bibliai eredetű szólással, kifejezéssel. Ezt olvasom például a Kortárs egyik számában: „A talentumok nem kerültek rossz kézbe, számot lehet adni róluk tisztességgel, amikor majd felteszi a kérdést a gazda.” Egy másik lapból meg ezt írtam ki: „A Medicor nem rejti véka alá tudományát, nyíltan felel minden kérdésre.” Az Illés-együttesről szóló beszámolójának meg ezt a címet adta egyik lapunk: „Illésék szekerén”. Vajon Illésék tudták-e, hogy ez a szójátékféle a tüzes szekéren égbe ragadtatott Illés prófétára utal? Szavak, szókapcsolatok, szólások, közmondások százait idézhetnénk, amelyek egyikéről-másikáról már csak kevesen tudják, hogy a biblia valamelyik részére utalnak vele. A teremtés mondájából keletkezett a feleség tréfás neve, az oldalborda. A tiltott gyümölcs, amely valahogy jobban vonzza az embereket, a paradicsomi történetből maradt fenn. Nem kell külön magyaráznunk, miért szaladgál valaki Ponciustól Pilátusig. Még kevésbé szorul megvilágításra - úgy gondolom - a bábeli zűrzavar. Talán kevésbé ismeretes, miért mondjuk a nagyon sovány emberre, hogy olyan, mint a hét szűk esztendő. A fejjel-mézzel folyó Kánaán, az ígéret földje valószínűleg inkább Petőfit juttatja eszünkbe, pedig néhány ezer évvel még hátrább kell mennünk. Van aztán sok olyan szólásunk, közmondásunk is, amely annyira nem vesztette el időszerűségét, hogy szinte újabb, sőt mai keletűnek tartanánk. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér: Nincsen új a nap alatt; Nyomtató lónak nem kötik be a száját; Méltó a munkás a maga bérére... LŐRINCZE LAJOS ÚJ FOLYÓIRATAINKAT AJÁNLJUK: MAGYAR NAPLÓ A Magyar írók Szövetségének hetilapját Kulin Ferenc főszerkesztő - többek között - az alábbi gondolatokkal bocsátja útjára: „...nem az ízlés formálását tekintjük lapunk kizárólagos feladatának. A szépirodalmon kívül minden olyan közéleti, kulturális, tudományos és bölcseleti témájú írásnak helyet adunk, amely színvonalával gondolkodásra, állásfoglalásra, cselekvésre bátoríthat..." A lap éves előfizetési díja: USD 35.00 HOLMI A Vörösmarty Társaság havonta megjelenő irodalmi, művészeti és kritikai folyóirata a kortárs magyar szellemi élet magas és szigorú igénnyel szerkesztett kiadványa, amely feladatának érzi, hogy a képzőművészeti és zenei élet jelenségeivel is foglalkozzék, helyet adjon a mai magyar élet arculatát szociológiai, történeti vagy filozófiai szempontból elemző tanulmányoknak. Éves előfizetési díja: USD 29.00 SZÁZADVÉG A Bibó István Szakkollégium társadalomelméleti folyóirata. Az összevont 1-2. szám 1956-tal, a következő szám Közép- Európa problémakörével foglalkozik. A negyedévenként megjelenő folyóirat előfizetési díja: USD 16.00 NAPPALI HÁZ Művészeti, irodalmi szemle. Szerzői fiatal irodalmárok, kritikusok, elméleti szakírók, képző- és iparművészek. Megjelenik évente négyszer, éves előfizetési díja: USD 16.00 A fenti lapok megrendelhetők a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1389 Budapest 62, Pf. 149) vagy külföldi terjesztőinél.
