Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-11-15 / 22. szám

KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 A címszereplő Balkay Géza Básti Julival radt, borostás - bátran mondhatjuk zseniális Platonovja valami másra vágyik, de ö is tudja, hogy a vonat nélküle indul el az új élet felé. Szebbnél szebb nők - többek között a nagyvilági, briliáns Bás­ti Juli és az odaadó, vará­­zsos Udvaros Dorottya megformálásában - omla­nak vagy omolnának a karjába, az egykor lelkes falusi tanítót azonban már csak a cinizmusa élteti. Széthullik ő maga és szét­bomlasztja környezetét is. Pusztulása elkerülhetet­len. A záróképben mint akváriumban dülledt sze­mű, érteden varangyok ta­padnak iszonyodva a sza­lon üvegfalára a többiek. Odabent egy ember fek­szik holtan. Platonov. T. V. Dokumentumok Erdélyről Félrevert harangok A Magyar Mozi- és Videofilmgyár kétrészes filmet készít a romániai magyarság élethalálharcá­ról. A készülő film rámu­tat a trianoni békediktá­tum tévedéseire, a Ceau­­sescu-korszak gátlástalan elrománosító törekvéseire és az úgynevezett „román forradalom” után életre kelt Vatra Romanaesca el­vakult magyargyűlöletére, bemutatva a brutális ma­rosvásárhelyi pogrom ese­ményeit is. Ugyanakkor a „Félre­vert harangok” című do­kumentumfilm az erdélyi magyarság és a moldvai csángó-magyarok élni akarásáról is szól; láthat­Jelenet a készülő „Félrevert harangok" című dokumentum­filmből juk például a csiksomlyói búcsú vagy egy-egy isko­lai-társadalmi ünnep jele­neteit. A „Félrevert harangok” című film alkalmas a nemzetközi közvélemény hiteles tájékoztatására is. Az alkotók kérik a segítsé­get a film terjesztésének . megszervezésében, külföl­di tévétársaságok megke­resésében. A film első ré­sze 90 perc terjedelemben elkészült, ám a befejezés anyagi gondok miatt ké­sik. Ez ügyben is számíta­nak a téma iránt fogéko­nyak segítségére. A hozzá­járulás arányában a kétré­szes film videokazettáját Elektrografikák Győrött Joseph Kadar Az elektrografika (Art Elektrographique) gyűjtő­neve mindazon grafikai alkotásoknak, amelyeket elektromos vezérlésű gé­pekkel hoznak létre. A legjelentősebb elektrogra­­fikusok között több kül­földön élő magyar mű­vészt találunk, így Victor Vasarelyt, Vera Molnárt, Kamill Majort és a hetve­nes évek végétől Joseph Kadart. Joseph Kadar Debre­cenből elszármazott festő, grafikus, szobrász, fotog­ráfus és lapszerkesztő, az elektrografika grafikai műfajként való elfogadta­tásának fáradhatatlan har­cosa. Alapítója az Európa legjobb elektrografikusait magába tömörítő Groupe ’90-nek, szerkesztője a vi­lág első elektrografikai folyóiratának, a Revue d’Art-nak, és szervezője a párizsi nemzetközi elekt­rografikai kiállításnak. 1969-ben telepedett le a francia fővárosban, s 21 év után először tért haza Magyarországra, hogy önálló tárlaton mutassa be alkotásait. A győri Xántus János Múzeum képtárában nemrégiben megrendezett kiállításán közel 80 fekete-fehér, mo­nokróm és színes elektro­­grafikáját - többnyire fo­­tokópiagéppel készített önköltségi áron vagy díj­talanul tiszteletpéldány­ként - a támogatók ren­delkezésére bocsátják. Kí­vánságra a nevüket is fel­tüntetik a film feliratai­ban. Hozzájárulást az alábbi címekre lehet küldeni. Fo­rintban: Geoinform Szol­gáltató és Forgalmazó Kft. 1142 Budapest, Bos­­nyák tér 5. Bankszámla: OKHB 216-12022. Valutá­ban: Progress Beteilungs GmbH., Hehenberg 7, A- 5142 Eggeisberg, Sparkas­se Eggelsberg Kto Nr. 0400-401070, Bankleitzahl 20321. Ausztria. Dualité, 1989. elektrogra­fika FOTÓ: BURIÁN GYÖRGY egyedi munkákat - láthat a közönség. Joseph Kadar alkotásai szuggesztív benyomások egy nagyváros lüktető éle­téről, optikai-formai gaz­dagságáról, objektív le­nyomatok hétköznapi kör­nyezetünk használható vagy használhatatlannak ítélt tárgyairól és vallomá­sok a művész személyisé­gét, gondolkodásmódját meghatározó nagy meste­rek szellemiségéhez való kötődéséről. Joseph Kadar elektro­­grafikái a modem művé­szet technikai vívmányok­ra építő fejlődésének új útját, a grafikai műfaj megújulásának számos le­hetőségét vázolják elénk. N. MÉSZÁROS JÚLIA

Next

/
Thumbnails
Contents