Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-15 / 22. szám
36 SAJTÓTÜKÖR A „Jön a munkanélküliségi adó?” című írás az egyre növekvő hazai munkanélküliséggel foglalkozik.- A magyar gazdaságnak a közeljövőben tömeges munkanélküliséggel kell szembenéznie - hangsúlyozza a cikk szerzője. Ennek mértékére vannak borúlátó és még borúlátóbb becslések. Akadnak, akik még azt sem tartják kizártnak, hogy a hazai munkanélküliség megközelíti a Franco-rezsim utáni nagy spanyol privatizációs hullám következtében kialakult 16 százalékos mértékét.- Az állami költségvetésben eddig is létezett a munkanélküliség hátrányainak enyhítésére elkülönített alap - mondja dr. Munkácsy Ferenc, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. - Ez 1990-ben 5,5 milliárd forintot tesz ki. Az idei év az első, amikor valóságos munkanélküliséggel kell szembenéznünk. Ennek tudható be, hogy az erre a célra betervezett idei források fél év alatt kimerültek.- A munkanélküliség természetszerűen magában hordozza a társadalmi elégedetlenséget. A terheken, az elégedetlenségen csak enyhíteni lehet, és kell is. Gazdasági ol„Veszélyben a Pető Intézet tanári kara” címmel a mozgássérültekkel foglalkozó világhírű budapesti intézetről közöl cikket a Kurír. Olyan hírek kaptak lábra, hogy a tanulékony japánok elsajátítva a kondalról megközelítve a kérdést, két lehetőség van: az aktív és passzív problémakezelés. Az aktív kezelés a munkahelyteremtést, átképzést jelenti, tehát az állam törekszik a munkanélküliség csökkentésére, illetve megelőzésére. A passzív kezelés segélyek fizetését jelenti és a reményt, hogy a magánszféra képes lesz előbb-utóbb felszívni a munkaerő-fölösleget. A munkanélküli segély, a hozzá kapcsolódó közterhekkel, alig-alig marad el egy aktív kereső fizetésétől. (Igaz, van egy „apró” különbség: a munkanélküliek - általában önhibájukon kívül - nem termelnek jövedelmet.)- A munkanélküliek aránya az év végére várhatóan eléri a két százalékot- ami több mint százezer embert jelent -, de bizonyos vagyok abban, hogy jövőre ez a szám megduplázódik - hangsúlyozza végezetül az interjúalany.- Ma Magyarországon 20- 30 százalékosra tehető a vállalatokon belüli túlfoglalkoztatottság. Példa erre, hogy a pécsi uránbánya iránt érdeklődő ír vállalat szakemberei első sétájuk után kijelentették: „A jelenlegi létszámot legalább a felére kell csökkenteni.” Ha egyszerre sok ember kerül az utcára, annak beláthatatlan következményei lehetnek. duktorképzés fortélyait, megelőzhetik a Pető Intézetet, és maguk fognak létrehozni egy konduktorképző központot.- Valóban vannak ilyen veszélyek - mondja Győri István gazdasági igazgató. - Pedig megpróbáltuk „levédeni” módszereinket. De a mienk olyan oktatási módszer, amit istenigazából nem lehet „copyrightoltatni”. Eddig mindöszsze egy japán hallgató végzett nálunk. Persze elég gyakran megjelentek delegációk, körülnéztek, de teljes egészében nem lehet ellopni módszereinket. Vannak hasonló intézmények Angliában, az NSZK-ban, ahol Petőmódszerről beszélnek, de eredményeik nem olyan jók, mint a miénk. Gyakorlott konduktorainkat angolszász területekre csábítják, hiszen most már szabad munkavállalás van. Ez valóban nagyon nagy problémánk. Egyegy konduktort különböző külföldi intézmények, szervezetek képviselői, sőt magánszemélyek is felkeresnek, főleg tehetős családok; hogy menjenek ki egy-két évig dolgozni. Igyekszünk javítani a fizetésüket, ezért az alapítvány koordináló bizottsága úgy döntött, hogy a be-Manapság a vízügyről hallva inkább Bős-Nagymaros, semmint a tó vízminősége jut eszünkbe. Mégis érdemes volt megkérdezni a szakembert, Somlyódy Lászlót, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (Vituki) főigazgatóját, hol tart a hét éve zajló balatoni vízminőség-szabályozási program, és lehet-e már bármit is számon kérni.- A vízminőség a tó egyes részein ma is nagy eltérést mutat - mondja a gazdasági hetilap interjúalanya. - Siófok és Szemes térségében sokkal jobb, mint nyugaton, ahol bizony gyakorta előfordul az „algavirágzás”. A Zala vízgyűjtő területe az egész tó vízgyűjtőjének a felét teszi ki, ennek következtében a fajlagos tápanyagjövő pénzből ösztöndíjat fizetünk a konduktoroknak, ez nagyságrendben majdnem akkora, mint az alapfizetésük. Emellett a hallgatóknak a kollégiumi díját is az alapítvány finanszírozza. Ötven kollégiumi helyet létesítettünk. Lehetővé tettük, pontosan a Nagy-Britanniából érkező igények miatt, hogy a nyári szünetben konduktorok menjenek dolgozni Angliába. A vakációban ott annyit lehet keresni, amennyit itt egész év alatt.- Félő, hogy a konduktorképzéssel nem tudjuk követni az elvándorlást. Ha a tízszeresére növelnénk a konduktorok bérét, akkor sem mondtam sokat. 60-70 ezer forint fizetés kellene, hogy ne vándoroljanak el. De tessék megmondani, a mai viszonyok között ezt meg lehet tenni? Nem hiszem. Ebben a kérdésben a Pető Intézet helyzete szinte reménytelen - fejeződik be a gazdasági igazgató nyilatkozata. termelés Keszthelynél jóval nagyobb, mint Siófoknál. A hét éve végzett munkálatok mindenesetre azzal az eredménnyel jártak, hogy a romlás megállt. A víz Siófoknál és keleten jó, a Keszthelyi-medencében viszont határozottan zöld, eutróf vagy hipertróf, azaz növényi tápanyagokkal - foszforral és nitrogénnel - telített, algás. A romlás jeleire egyes biológusok már a negyvenes években felhívták a figyelmet, de akkor senki sem vette komolyan őket. A Balatonnal az elmúlt néhány évtizedben rablógazdálkodást folytattak. Például az idegenforgalom. Az állandó lakosok és a szezonvendégek száma között akkora a különbség, hogy ilyen nagy ingadozással valóban nehéz megtervezni egy inf-Kyrlr Mi lesz a Pető Intézettel? Balatoni S| HETI VILÁG GAZDA SAG vízminőség m m
