Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-15 / 22. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 Svédországi magyarok HITÉÉ? rastruktúrát. A bevétel egy részét viszont csatornázásra, szennyvíztisztításra kellett volna fordítani - ez nem történt meg. Annál is inkább szükség lett volna a pénz ilyetén visszacsatolására, mivel a vezetékes vízellátást nagymértékben fejlesztették, és a „közműolló” szétnyílt. A másik főbűnös a mezőgazdaság. A műtrágya-felhasználás A korszerű magyarságpolitikáról „Az anyanemzeti felelősség nem nacionalizmus” címmel dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok titkárságának politikai államtitkára nyilatkozik a szocialista napilapnak.- Fő feladatunk a korszerű magyarságpolitika összehangolása - hangsúlyozza az MDF egykori kisebbségszakértője, a történész-művészettörténész végzettségű dr. Entz Géza. - Ez új kategória: olyan feladatokat foglal magába, amelyek ellátása csak kormányszinten lehetséges. Ez több tárcát érint, a mi dolgunk a stratégia karbantartása. Ezért van az, hogy a kormányfő mellé rendelve dolgozunk. Az egyik cél a magyar kisebbségekkel kapcsolatos információk feldolgozása, a másik pedig a kormánypolitika képviselete e téren - mind a széles, mind pedig a diplomáciai nyilvánosság előtt. Hangsúlyozni kell: nem pusztán együttműködünk a hazai nemzetiségekkel foglalkozó hivatallal, hanem teljesen azonos elvi alapon kezeljük ezt a két kérdéskört. A szétválasztás mégis indokolt, hiszen az egyik kül-, a másik pedig belpolitika, s ebből eltérő gyakorlati teendők adódnak. Ismétlem: az elvek azonosak. Az egyéni és a kollektív kisebbségi jogok tiszteletére, a kulturális autonómiához való jog elaz elmúlt húsz évben egy nagyságrenddel nőtt, s a foszfortartalmú műtrágyák 2-3, a nitrogéntartalmúak 10 százaléka veszteség, azaz a talajon át a vizekbe kerül. Ugyanakkor a mezőgazdaság az elmúlt húsz évben a legerősebb szektor lévén, megengedhette magának, hogy ez ügyben senkivel se tárgyaljon. NÉPSZABADSÁG -ismerésére és az anyanemzeti felelősség elfogadására és érvényesítésére alapulnak mindkét irányban. A konkrét eredményekről egyebek mellett a következőket olvassuk az interjúban:- Az érintett országok budapesti nagykövetségeivel jó kapcsolatokat alakítottunk ki. Élő kapcsolat van az illetékes szlovén miniszterrel, a minap pedig Szerbiában folytattam eredményes tárgyalásokat. Meghívásom van Pozsonyba, s találkoztam is már a szlovák kormányzó párt, a VPN vezetőivel Budapesten is. Az újjáéledő kelet-európai nacionalizmusról így vélekedik az államtitkár:- A demokrácia hagyományai sokkal gyengébbek, mint a nacionalizmus gyökerei - noha e téren is lényeges eltérések vannak az egyes országok között. S tény: sok helyütt a politikai mozgósításnak a legkézenfekvőbb módja a nemzeti indulatkeltés. Amúgy ez előre látható volt a múlt rendszer homogenizáló törekvései és a még régebbi történelmi beidegződések alapján. Ami Magyarországot illeti, én úgy látom, hogy nálunk a nacionalizmus nem vezető politikai elem, egyik pártprogram sem tartalmaz ilyen tényezőket. Inkább a demokratikus nyilvánosság létrejöttének folyamatában kerülnek elő hamis hangok. Jakabffy Ernő erdőmérnökkel, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnökével közöl beszélgetést a kéthetente megjelenő független irodalmi, társadalmi, kritikai lap.- Ez a ház a szíve az egész svédországi magyarságnak és a magyar munkának - mondja a brommai Magyar Házról Jakabffy Ernő. - Itt működik a Szabad Magyarok Tömörülése és a stockholmi Magyar Katolikus Kör, ami ötvenhét első hónapjaiban alakult. Az újabbak közül említem a Protestáns Egyházközösséget, valamint a cserkészcsapatot, amelynek száztizenvalahány tagja van. Van Irodalmi Kör, Iskolaközösség. Itt kapott helyet az Orvosok Egyesülete, a Magyar Mérnökök és Építészek Egyesülete, és sorolhatnám még. Ézek az egyesületek szuverén életet élnek itt együtt és egymás mellett, saját vezetőségükkel, mindnek van egy-egy napja itt a házban, amikor egy egyszerű vacsora mellett összejönnek. Ez röviden a Magyar Ház működési rendje. Legfontosabb feladata, hogy koordinálja az egyes magyar egyesületek működését. Az elsődleges célunk az volt, és ma is az, hogy a mi magyar kultúránkat, hadd mondjam ezt a szót: nemzeti és népi kultúránkat tovább tudjuk adni a fiataljainknak, különös hangsúlyt téve a nyelv és a legszükségesebb nemzeti történelmi, földrajzi, irodalmi ismeretek elsajátítására. Svédországban mintegy 23 ezer magyar él.- Mint ahogy otthon, itt is kialakult a két fő irányvonal. Az egyik a Demokrata Fórum vonala, a másik az SZDSZ-é. Mi itt állást nem foglalunk, olyan értelemben, hogy senkire sem kényszerítünk semmiféle meggyőződést, ez vonatkozik vallásra, ideológiára, politikai ízlésre. Mindenki abban hisz, amiben akar, azt az irányvonalat követi, amelyet jónak tart. Szélsőséges dolgokat azonban nem tűrünk meg.- A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a hetvenes évek közepén alakult meg Rezsőffy Alajos vezetésével. Amikor ő személyes okok miatt lemondott, a közgyűlés engem választott meg az országos szövetség elnökének - mondja magáról az interjúalany. - Az Országos Szövetségnek ma már huszonhárom egyesülete van, ebből tíz Stockholmban. Göteborgban van a legnagyobb vidéki magyar egyesület, közel ötszáz tagot számlál. Kiváló énekkaruk immár huszonegy éve állja a sarat. A göteborgi csoport után a legnagyobb a söderteljei. Södertelje harminc kilométerre van Stockholmtól, nagy ipari központ, ahol rengeteg magyar dolgozik. Négyszáz tagjuk van körülbelül. Lundban is van egy erős magyar góc. Jumbyban és Jönköpingben komoly erdélyi csoport van. Róluk mindenképpen érdemes szólni. Hihetetlen jópofa társaság. Ma is kaláka szellemben dolgoznak, egyszerre vásárolnak öt-hat disznót, maguk dolgozzák fel, és amikor kész a három mázsa kolbász, viszik önköltségi árban. Lemennek Németországba egy teherautóval, és három tonna szőlőt hoznak, amiből aztán közösen bort csinálnak. Szüreti felvonulást tartanak lovas szekérrel, arról osztogatják a bort az embereknek. Ezt egyébként nem is lenne szabad Svédországban, de ezek a Csíkszeredái legények jókedvűen csinálják.
